Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

Keresztúri Bíró Pál pedagógiai munkásságának színtere és tartalma - Keresztúri Bíró Pál pedagógiája

két, problémákat is a grammatikától kezdve az orvostudományon, a matematikán, a jogtudományon stb. keresztül a katonai taktikáig. Elmélete nem volt hatástalan, a későbbi gondolkodók - különösen is Giordano Bruno - felhasználták rendszerét. Csak feltételezhetjük, hogy Keresztúri a logikai érvelés sajátos, a maga által kidolgozott módszeréhez meríthetett ismereteket tőle. Állítólag a localis memóriát és az Ars Lullianat száz aranyért tanította Keresztúri Pál, mely állítás a dolog sajátosságából fakadóan szóbeszéd is lehetett. Ugyanakkor nincs benne semmi hihetetlen, az emberek minden időben hajlamosak anyagi áldozatot hozni valamely különleges dologért, amiből hasznukat remélik. S ebben Keresztúri jóhiszeműségét sem szabad megkérdőjeleznünk.

Amennyiben igaz a Bethlen által említett titokzatosság, s nem pusztán a gyermeki fantázia szüleménye volt, akkor arra gondolhatunk, hogy a szemléltetés, mint a bevésés megkönnyítésének és az elmélyítésnek módszere egyáltalán nem volt általános, a jezsuiták kezdeményezése ellenére. Comenius Sárospatakon 1652-ben kiadott Eruditionis scholasticae pars prima vestibulum című tankönyvének előszavában azt írja, hogy a tanítás és tanulás megkönnyítése végett kívánta olyan képekkel díszíteni a kiadványt, amelyek a dolgokat, a tárgyakat ábrázolták volna. Mivel erre mégsem került sor, felhívja a tanár figyelmét, hogy szorgalmasan gyűjtse össze azokat az ábrákat, amelyeket a Vestibulum anyagának tanítása során felhasználhat. Az egy évvel később napvilágot látott Vestibuli et Januae linguarum lucidarium pedig már képekkel jelent meg.282 A pozsonyi képes katekizmus és Comenius pataki munkái a hazai szemléltető oktatás kezdő lépései közé számíthatók. Mint gyakorlati pedagógust - nem pedig mint tankönyvírót - Keresztúrit is a szemléltetés kezdeményezői közé kell sorolnunk.

Az elmélyítés kérdésével kapcsolatosan kell utalnunk Keresztúri kátétanítási módszerére. Érdekes, hogy a korban szokásos rövidítés és egyszerűsítés helyett inkább bővíti a Heidelbergi Kátét (Csecsemő Keresztyén) „vetélkedő” kérdésekkel. Ezzel egyrészt a tanulók vitakészségét kívánja fejleszteni, másrészt ezek tulajdonképpen eszméltető

m BAKOS JÓZSEF: Comenius sárospataki évei (1650-1654). In A Sárospataki Református Kollégium története, i. m. 63, 68 p.

ca 95 eo