Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

Keresztúri Bíró Pál pedagógiai munkásságának színtere és tartalma - Keresztúri Bíró Pál pedagógiája

kérdések, amelyek a puszta betanítás helyett a megértést és az elmélyí­tést szolgálják.283 Keresztúri nagy tanítványa úgy emlékezett, hogy ő maga Comenius munkáit nem ismerte, bizonyára azok akkoriban készülhet­tek. Ezek szerint Keresztúri nem alkalmazta Comenius tankönyveit, nem kétséges azonban, hogy ismerte azokat. A Januae Linguae Vestibulum Primum már 1643-ban megjelent Váradon Piscator Lajos gyulafehérvári professzor gondozásában, mégpedig az ottani főiskola használatára, amit a címlap kifejezetten említ. Még ugyanebben az évben a Janua ... aurea Szilágyi Benjámin István munkálkodása nyo­mán szintén Váradon látott napvilágot, s a Januához készített szótárt a gyulafehérvári iskola gimnáziumi tagozatának tanárai adták közre 1647-ben.28'1 Az újabb kutatások valószínűsítik, hogy a gyulafehérvári iskola számára már 1641-ben megjelent Comenius tankönyve, s az 1643. évi váradi kiadás a magyarországi iskolák számára készült. Sőt, 1643-ban Bártfán is megjelent a váradi nyomtatvány tartalmával és beosztásával azonos nyelvtankönyv.285 Még ugyanebben az évben Lő­csén kiadták a Janua-t és a Vestibulum-ot egy kötetben.286 Nem lehetet­len, hogy a két jeles lelkész és pedagógus személyesen is ismerte egymást, mindketten szorosan kötődtek Rákóczi Zsigmondhoz. Udvari papként Keresztúri bizonyára jelen volt Zsigmond esküvőjén, ahol az egyházi szertartást Comenius végezte. S Comenius is részt vehetett azon a végtisztességtételen, amikor Keresztúri prédikált a szép remé­nyű herceg kihűlt teteme felett. Egyéb lehetőségek is kínálkozhattak a személyes találkozásra, mindez azonban Keresztúri életének utolsó éveiben történhetett. Mindenesetre Keresztúri pedagógiai módszeré­nek jellemző vonásai emlékeztetnek Comenius didaktikai megállapítá­28:1 Nagy Géza: Fejezetek a magyar református egyház 17. századi történetéből. Buda­pest, 1985, Ráday Kollégium, 76 p. A kiváló erdélyi egyháztörténésznek azt az állás­pontját azonban nem osztjuk, hogy Keresztúri új módszerével „főként a katolicizmus­sal szemben akarja viharállóvá tenni növendékei hitét, addig Medgyesinek főgondja az, hogy ezt személyessé tegye”. Véleményünk szerint mindként szemixmt egyaránt fontos volt Keresztúri számára. m BÁN IMRE: Apáczai Csere jános. 56 p. RMNy 2038, 2039, 2170. 2sr’RMNy 1882 és 1982. 280 RMNy 2002. 03 96 so

Next

/
Oldalképek
Tartalom