Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

Keresztúri Bíró Pál pedagógiai munkásságának színtere és tartalma - Keresztúri Bíró Pál pedagógiája

évtized távlatából, idős korában írta meg művét, ami a jóhiszemű tévedésektől nem mentes.23' Ennek figyelembe vételével kell megvizsgálnunk összefoglaló megállapítását mesterének filozófiai-teológiai álláspontjáról. Bethlen nem tud számot adni azokról a könyvekről, amelyekből Keresztúri tanította, mert úgymond kivonatos kérdésfeleletekből álló tananyagot kapott. Ezért összefoglalóan jegyzi meg: „mindazonáltal, mivel akkor, mikor ő az akadémiákban tanult, a peripatetica és aristotelica floreált, Ramus ellen tusakodtak, Cartesius pedig csak ezen gyermekségemben támada, úgy Coccejus is”. Fináczy Ernő ebből arra következtet, hogy Keresztúri „a filozófiában Aristoteles alapjára helyezkedett”.238 Bethlen is ezt akarta mondani, mert másutt egyértelműen jegyzi meg: „a filozófiában aristotelicus volt".239 Egyébként tankönyveinek egy része, amelyeket nagyapja vásárolt számára 1652-ben, amikor Keresztúri keze alá került, időközben ismertté vált (Bethlen emlékezete tehát itt sem egészen pontos). Ezek jobbára azt tükrözik, hogy a stílusgyakorlatokra általában használt műveket alkalmazták az udvari iskolában is.2'10 Messzemenő következtetéseket Keresztúri filozófiai nézetéről mindebből levonni nem lehet. Hiszen megvolt Bethlennek például a genfi zsoltárok latin nyelvű változata, mégsem mondhatjuk erre hivatkozva, hogy a puritánusok kezdeményezte magyar nyelvű zsoltárénekléssel szemben foglalt állást Keresztúri - aki egyébként genfi zsoltárdallamokra írt magyarul bűnbánati énekeket.241 Fentebb már megelőlegeztük, hogy Keresztúrit nem hagyta érintetlenül Ramus szelleme s a puritánus megújulás. Pedagógiai módszere, valamint az újabb tartalmak bevezetése - mint a modern nyelvek - egyaránt azt célozták, hogy praktikussá, hasznossá kell tenni az iskolában megszerezhető tudást. Keresztúri nem fordult szembe radikálisan a református ortodoxiával, de nem is maradt annak határain belül. Jellemző, hogy egy-egy művét vizsgálva, az elemzők más-más arcát fedezték fel teológiájának. A Csecsemő Keresztyén ortodoxnak mutatja szerzőjét, míg a Mennyei társalkodás című imádságos könyve alapján a

a‘ Pontatlanul emlékszik például első (1654-es) kolozsvári tanulmányainak körülményeire. HEREPEI JÁNOS: Adattár II. 595 p.

2:flf Fináczy Ernő: Az újkori nevelés. 310 p.

2:i!) Bethlen Miklós Önéletírása. 1. köt. 158.

240 HEREPEI JÁNOS: Adattár II. 594-595 p.

211 KERESZTÚRI PÁL: Mennyei társalkodás. Várad, 1645. 91-100 p. RMNy 2128.

es 82 Ki