Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)
A református lelkipásztor - Ortodoxus vagy puritánus
formista maradt”.'12'1 A vulgár-marxista felhangoktól sem mentes értékelés olyan mély gyökereket eresztett, hogy évtizedekre - csak remélhetjük, hogy nem örökre - meghatározta a kérdés megközelítését, a hazai puritanizmus jellemzésének toposzává lett.12’ A bár „igen moderate”, de mégis episzkopális Keresztúri Pál ebben az összefüggésben csak a „reakciós” ortodoxusok közé lenne besorolható. Kegyességét tekintve Keresztúri Pál tagadhatatlanul puritán, nem tudunk azonban arról, hogy valamiben is támogatta volna a puritánu- sok táborában küzdőket a felépítmény változtatására tett erőfeszítéseikben. Ezért tehát nem is határozható meg egyértelműen teológiája ezzel a fogalommal. Teológiáját sajátosnak kell neveznünk, s úgy látjuk, hogy ez az egyéni színezetű álláspont magyarázza meg Keresztúri egyházpolitikai magatartását. Sajnos nem áll rendelkezésünkre olyan forrás, amelyben közvetlenül tanulmányozhatnánk az oly sok vihart kavart puritánus küzdelem kérdéseiben a saját állásfoglalását. Részt vett a nagy fontosságú szatmárnémeti nemzeti zsinaton 1646-ban,42t> s az úrvacsorái liturgia problémakörében Medgyesi kikérte a véleményét.12' Ez utóbbi adat alapján Zoványi Jenő úgy vélte, hogy korábban Keresztúri Csulai György püspökkel együtt helyeselte Medgyesi puritánus álláspontját.128 Ez a forrás azonban ezt a következtetést nem engedi meg. Meg kell elégednünk - legalább addig, amíg a Medgye- sinek adott válasza elő nem kerül - azzal, amit Pokoly József fogalmazott meg, aki szerint Keresztúri a „mérsékletnek, a közvetítésnek az 121 Makkai I.A.szi.0: A magyar puritánusok harca, i. m. (54 p. IJ ’ ,y\ magyarországi puritanizmus történetében Medgyesi Pál döntő szerepet játszott. Tudjuk, a megalkuvó, reformista szárnynak volt vezéralakja". /.../ „Medgyesi Pál irodalmi és ideológiai vezérszerepe a magyar puritanizmusban a Tolnai Dali János-féle radikális irányzat kudarcát s egyben a hazai fejlődés bizonyos rendellenességeit tükrözi." TARNÓC MÁRTON: Erdély művelődése, i. m. 98, 113 p. A hazai puritanizmus árnyaltabb, más szempontú megítélését BARCZA JÓZSEF már évtizedekkel ezelőtt kezdeményezte: A puritanizmus kutatásának újabb eredményei, i.m. 334 p. Medgyesi Pálra nézve legújabban KÖPECZI BÉLA adott új értékelést: Medgyesi Pál és a „megalkuvó" presbiteri- anizmus. In Erdély és Patak fejedelemasszonya, i. m. 1. köt. 109-114 p. Tolnai Dali János türelmetlenségét, heves természetét, mint a puritánus törekvésekkel szembeni ellenszenv lehetséges kiváltó okát felveti PÉTER Katalin az Erdély története c. i. m. 769. lapján. LAMPE, I7. A. - Debreceni Ember Pál: Historia Ecclesiae Reformatae in Hungária et Transylvania. Utrecht, 1728, 419 p. Történelmi Tár 1889, 480 p. 12,1 ZOVÁNYI JENŐ: Puritánus küzdelmek, i. m. 302 p. un 140 so
