Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

A református lelkipásztor - A lelkigondozó

a gasztronómia, az étkezési szokások, a tánc stb. az ő értékelésében szinte barbár megnyilvánulások. Az irat szerint az öreg fejedelem Báthory Zsófiával úgy táncolt, hogy még a „papucsát is lerúgta”. Ha I. Rákóczi György, aki dinasztikus törekvései miatt különösen is igyekezett családja tekintélyének emelésére, képes lett volna fia mennyegző- jén papucsban megjelenni, akkor Ballaban György jelentésének feltétlenül hitelt kellene adnunk. S vajon miből következtetett arra a lengyel követ, hogy a két fiatal őseinek latin nyelven tartott méltatása közben azért beszéltek keveset Báthory Istvánról és a Báthory családról, mert I. Rákóczi György megtiltotta? S ha a fejedelem és népe ennyire elmarasztalható volt általában, mért lett volna mentes valamilyen sötét folttól az esküvő? Ebben az epizódban nem Báthory Zsófia adott jelzést katolikusságához való ragaszkodásáról, hanem megalkotásával a katolikus lengyel követ ellenérzése nyilvánult meg a kálvinista erdélyi feje- delemi udvarral szemben.

Az valóban meggyőző a források alapján, hogy az esküvő előtt Báthory Zsófia áttérésének ügye nem rendeződött el. Hogyan is írta Szalárdy: „... gyermek lévén, az istenes tanítások és ige hallgatása által ki fogna belőle (ti. a katolikus vallásból] épülni"."2 Ez volt a Rákóczi család reménysége. Ebben pedig tapintat rejlik, tőle várták a döntést, nem állították eleve kész tények elé. Nem gondoljuk, hogy közvetlenül az esküvő előtt tűnt volna el ez a tapintat. Az viszont tény, hogy a házasságkötés után a fejedelmi szülőpár már türelmét vesztette, s egyre sürgette a pénteki és szombati böjt elhagyását, valamint a reverzálist a fiatalasszonytól. Végül ezekre sor került mintegy fél esztendő múltán, s ebben szerepe volt Keresztúri Pálnak is.

Báthory Zsófia következetesen próbált ragaszkodni vallásához. Előbb a pénteki böjtről ugyan lemondott, de a szombatit még megtartotta.11' Az öreg fejedelem a fiát sürgette a nagyobb ráhatásra, de egy 1643. augusztus 2-án kelt leveléből kitetszik, hogy elvárásait Keresztúri Pálnak küldte meg.111 Majd az ifjabbik fejedelem anyjához írt beszámolójából megtudjuk, hogy az udvari lelkész közvetített valójában az ügyben.11’ Ebből a levélből az is kiderül, hogy a katolikus egyház felszaba112 Idézi VÁRKONYI GÁBOR: A katolikus menyasszony, i. m. 83 p.

Családi levelezés, 101 p.

111 Uo. 102 p.

"r’Uo. 103 p.

03 136 EO