Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

Származás, ifjúkor, iskolázás - Peregrinációja

publica-val, amelynek keretei között a tudományokat az egyetemek első évfolyamának szintjén oktatták.98 A város kitartóan törekedett arra, hogy akadémiává fejlődjön iskolája, mely 1610-ben négy fakultással rendelkező főiskola lett. A lutheri szellemben reformált város lakossága a XVI. század végén, teológiai és politikai harcok során, többségében a helvét reformáció szelleme felé hajlott. Amikor az első magyar diák, Csanaki Mant. Máté 1618-ban megérkezett a kikötővárosba, a főiskolán már a kálvini teológia jegyében folyt a tanítás. Az iskola virágkora kezdetén járt, amikor Keresztúri három egykori pataki diáktársával - Komjáti Dávid Mátyás, Pataki A. Mihály, Gönczi M. János - nagyjából egy időben belépett a kapuin. A város szülötte Johannes Cocceius, a XVII. századi református teológiai megújulás egyik vezéralakja. Szülővárosában tanult, ahonnan 1625-ben ment Hamburgba, így minden bizonnyal Keresztúrinak néhány hónapig iskolatársa volt. Brémába 1630-ban tért vissza s lett egykori iskolájának professzora."

A magyarok nem sok időt, mindössze a nyári hónapokat töltötték Brémában. Keresztúri is útra kelt, s 1624. augusztus 3-án már a leideni diákok közé írták be a nevét. A latinul Lugdunum Batavorumként emlegetett egyetemi városról Szepsi Csombor Márton nagy elragadtatással írt, egyenesen földi paradicsomnak nevezte.100 Egyetemét 1575-ben alapították, jutalmul a spanyol hadsereggel szemben tanúsított hősies ellenállásáért. Hollandia első egyeteme volt. A magyarok - mint általában a „belgiomi akadémiákat” - Heidelberg pusztulása után kezdték nagyobb számban felkeresni. Az első magyarországi 1607-ben tanult itt, 1624 előtt összesen 7 pannóniai hallgatója volt, ebben az esztendőben azonban már 6 hazánkfia iratkozott be, mintegy helykészítőjeként a későbbi nagyszámú magyar református peregrinusnak.101

!líi Bréma iskolájáról és reformációjáról C'ZEGLE IMRE: A brémai főiskola magyar diákjai, i. m. 88 p. WARGA LAIUS: A keresztyén egyház történelme 1-3 köt. Sárospatak, 1906, 2. köt. 15(>157 p. RÖG l.köt. 1396p.

''' Jackson, Macaui.y Samuel (edit.): 'Hie New Schaff-IIerzog Encyclopedia of Religious Knowledge I-XI1. Michigan, 1950, Grand Rapids, 3. köt. 149-150. 1A továbbiakban NsilERKl.

1110 Szepsi Csombor Márton: Europica varietas. A szöveget gondozta és magyarázta Kulcsár Péter, előszó Kovács Sándor Iván. Budapest, 1979, Szépirodalmi Kiadó, 170-172 p.

1111 Debreceni Protestáns lap 1901, 816]).

OS 33