Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)
A református lelkipásztor - A hitvitázó prédikátor
többfrontos volt ez a küzdelem, hiszen a protestánsok egymással és a római egyházzal is polemizáltak egyszerre. A katolikus egyház magára találása után - különösen Pázmány Péter fellépésével - új lendületet vett a szellemi síkon folytatott harc. Az 1638-ban kiadott Csecsemő keresztyén című katekizmust támadta meg Hajnal Mátyás jezsuita páter Pozsonyban, 1640-ben megjelent munkájában. Műve névtelenül látott napvilágot, azonban a nagy- szombati Jezsuita Kollégiumban vezetett napló feljegyzéseiből egyértelműen megállapítható Hajnal szerzősége.312 A diáriunr szerint 1640. február 4. és március 25. között dolgozott a könyvön, hogy megcáfolja az Erdélyben megjelent, közönségesen „Chöchömö” néven ismert, Keresztúri Pál, a Rákóczi fiúk nevelője által kiadott káté tévelygéseit. A cím mindent elárul, azt is - ami ebben a műfajban általános volt - hogy a vitatkozó felek sem egymást, sem egymás vallását nem kímélték. „Kitett czégér, mely alatt feltalállya akárki is, minémű poshatt és mérges tejet fejt Keresztúri Pál Erdélyben egy Chatechismusnak tömlőjébe, néminemű Hajdelberga táján nőtt és hizlalt teheneknek tölgyéből, a nem régen született Chechemő Keresztyénnek szoptatására. Mely megorvosoltatik egy Keresztyén Orvos Doctor által’’3'13 A keresztyén olvasónak írt ajánlásban Hajnal azt ígéri, hogy Keresztúri büdös és poshadt tejének mérgező voltát kimutatja. S egyszersmind menti magát, hogy bibliai hivatkozásai kevés számmal lesznek, „mert felette sokra terjeded volna a dolog, ha mind meg kellett volna mutatni, mely helytelenül, mely illetlenül, mely oktalan chigázással húzattanak, vonyattanak, hol imide, hol amoda a Sz. írás helyei". Különben is a káté zavaros, „tővel, heggyel vannak egybe hányva” a fejezetei. A Heidelbergre való utalás azt jelenti, hogy a Csecsemő keresztyén a Heidelbergi Káténak, a református egyház elsőrendűen fontos hitvallási iratának változata. Hajnal e munkájáról megállapítást nyert, hogy előadásmódja Pázmány polemikus műveire emlékeztet. „Az auktorok, az egyházatyák idézésében, polemizáló, gunyo- 112 112 STOU. BÉLA (szerk.) Régi magyar költők tára XVII. század, 7. Katolikus egyházi énekek 1608-1651. Sajtó alá rendezte MOLL BÉLA. Budajx'st, 1974, Akadémiai Kiadó, 476-477 p. 1A továbbiakban RMKT XVII. sz. 7.|. KESERŰ BÁLINT (szerk.): Adattár XVI- XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. A magyar könyvkultúra múltjából. IVÁNYI BÉLA cikkei és anyaggyűjtése. Szeged, 1983, 214-215 p. :m:i RMNy 1841. A Sárospatakon őrzött példányt használtuk, az idézetek nem betűhívek. 03 112 80
