A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
I. rész - TEOLÓGIAI IRÁNYZATOK - A szociális és szolgálat-teológiai irány
A SZOCIÁLIS ÉS SZOLGÁLAT-TEOLÓGIAI IRÁNY A szociális és szolgálat-teológiai irány kezdeteit tekintve, a korszak elején Jánosi Zoltán az, aki a svájci "vallásos szocializmus" (Kutter és Ragaz) hatására a szociális kérdések felé fordul, s a svájci példát a magyar társadalmi viszonyokra alkalmazza.71 Műveiben az egyház fogalma helyett az "Isten országa" kategóriáját használja, a Biblia ószövetségi-prófétai vonala nyomán. (Egy másik fejezetben ige- hirdetői érdemeit emeljük majd ki.) Mellette említjük - az egyházépítő ortodoxiánál már tárgyalt - Kiss Ferencet, aki főleg egyházi szeretet- intézmények alapításával próbált enyhíteni a társadalom bajain; s ugyancsak föl kell idéznünk a Révész Imréről mondottakat, aki nemcsak mint egyháztörténész, de mint egyházkormányzó is komolyan vette a II. világháború végén közelgő, majd bekövetkező társadalmipolitikai változásokat, s az Egyezmény előkészítésével a református egyház útját egyengette az új társadalomban. Bereczky Albert, a későbbi dunamelléki püspök és zsinati lelkész-elnök a belmisszió felől indult, mint evangélizáló igehirdető vált ismertté, s a II. világháború éveiben prófétai hangon szólt a szomszéd népekkel való megértés, a zsidókérdés helyes teológiai szempontból való megközelítése érdekében, a valamikor a haladás élén járó refor- mátusságnak a hatalommal való, veszélyeket rejtő kiegyezése és a háború szörnyűségei ellen. Kapcsolatot tartott fönn az ellenállási mozgalommal is. A háború után egyik legfontosabb teológiai tétele az volt, hogy bűnbánat nélkül nem lehet megújulás, s ez a bűnbánat nemcsak az egyéni, de a közösségi bűnök esetében is kötelező; a bűneit igazán megbánó egyháznak azonban Isten új szolgálati lehetőségeket ad.72 Bereczky Albert munkatársai közé tartozott Tildy Zoltán és Péter János is. Bereczky Albert teológiai és egyházpolitikai jelentőségét utóda, Tóth Károly méltatta a legmélyrehatóbban.73 Életrajzi adataiból kiemeli, hogy 8 évig falusi gyülekezetek, három évtizeden át pedig munkás-proletár gyülekezet papja, evangelizációs és ébredési mozgalmak sok helyen megforduló igehirdetóje, 10 egyházi folyóirat főmunkatársa vagy szerkesztője volt, 100-nál több kisebb-nagyobb könyve, 2000 cikke és tanulmánya jelent meg. A II. világháború után az új magyar állammal való Egyezmény egyik előkészítője74, az ökumenikus mozgalom egyik ismert egyénisége volt. Bereczky Albert egyházpolitikai, közéleti és ökumenikus tevékenységét egy másik 71 Lásd Pásztor János: A svájci vallásos szocializmus és hatásai a magyar reformátusok között (disszertáció), Bp. 1969. 72 Bereczky Albert: Kél ítélet között. Bp. 1947. - Uó': A magyar protestantizmus a zsidóüldözés ellen. Bp. 1945, új kiadás: 1984. Lásd még Kádár Imre: Egyház az idők viharában. Bp. 1957. 73 Lásd Tóth Károly: "Emlékbeszéd Bereczky Albert születésének 90. évfordulóján" (Ráday-est, 1983. november 11); lásd a "Gyökerek és távlatok" c. kötetben, Bp. 1985. KBK kiadása, 41-48. 74 U.o. 42 és 53. 42
