A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

I. rész - A REFORMÁTUS EGYHÁZ KULTURÁLIS HATÁSA - Az egyesületek kulturális szerepe

A Soli Deo Gloria Diákszövetség157 nem általános protestáns, hanem kimondottan református hitvallásos szellemű diákmozgalom akart lenni. A hitébresztés mellett kezdettől fogva törekedett a kulturális munkára, mégpedig a magyarság sorskérdéseivel kapcsolatban. Az általános műveltség terjesztését az egyesület által szervezett nyelvórák, tanulmányi utak, múzeum- és képtárlátogatások, tanfolyamok és nyilvános rendezvények szolgálták. Céljuk volt az Alapszabály szerint a "kálvinizmusnak mint világnézetnek terjesztése" (1925. nov. 9-i közgyűlés). Tehetségkutató pályázatain olyan bírálók működtek közre, mint Aprdy Lajos és Ferencsik János; közismerten híresek voltak a balatonszárszói konferenciák. Ízelítő a témákból és az előadókból: Vallásosság a modern irodalomban; A modern természettudomány és a bit; Keresztyénség és modern filozófiai irányok; Egyén és tömeg (1933. Halasy Nagy József); A magyar földről (1937, Kovács Imre); Falukonferencia: a falu hungarológiája, egészségügye, erkölcse (1939); Főiskolások konferenciája (1941, Veres Péter, Vatai László, Somogyi Imre, Barcza Gedeon). Munkáslányok konferenciája: kultúra-forradalom, népiség-hit, egyéniség-kollektívum-keresztyénség. Ifjúság az új magyar szellemért (Sinka István, Darvas József, Féja Géza, Juhász Géza, Móricz Zsigmond, Nagy István, Tersánszky Jenő, Gulyás Pál). Középiskolás fiúk konferenciája; a beszélgetések témái: Ormánság (Kodolányi, egyke, népdal), Sárköz (földreform, dunántúli telepítés a Tiszántúlról).

Különösen érdekes volt 1942. November 11-én a Móricz Zsig- mond-est, melyet a Városi Színházban rendeztek, akkor, amikor a jobboldali sajtó egy része megtámadta a nagy írót. Az ünnepi beszédet Karácsony Sándor mondta. Idézzük néhány sorát: "A Szentírás komoly parancsa írástudó ember számára: »írd meg, amit láttál«. Az az író igaz és komoly, aki ennek szót fogad. Aki nem véleményét, elképzeléseit írja meg, hanem azt, amit lát. Móricz Zsigmond azért volt korunk legnagyobb írója, mert napjainkban e tekintetben ő volt a legengedelmesebb [...] Vele kezdődött népi gyökerű naturalizmusunk és talán benne is tetőzött. A szociográfiai kutatásokat megelőzően ösztönös megérzéssel írta meg regényeiben az egész magyar társadalom topográfiáját."158 Végül az SDG és a Kabay Márton Kör konferenciái keretében találkoztak a népi írók és a baloldali, köztük kommunista értelmiségiek; ennek ma bővülő irodalma van.159

A Keresztyén Ifjúsági Egyesület160 nemcsak a reformátusokat, de a többi protestáns egyház fiataljait is összegyűjtötte; sőt nemcsak diákokat, hanem más fiatalokat is. Módszerei, témái sokban hasonlítottak az SDG-hez. Ki kell emelnünk népfőiskoláit, ezekben az SDG előtt járt. Az 1940-1942-ben tartott, 3-4 hónapos népfőiskola anyaga: 1. általános műveltség, 2. magyar műveltség, 3. gyakorlati ismeretek. 157 Zsinati Levéltár, 24. fond. al.-bl. d.3-8. csomók, d 16-4-28-d 34 kötegek

158 Zsinati Levéltár, 24 fond. SDG-dl6.

159 A korábban már említetteken kívül pl. Nagy Sándor Béla: "Szárszói emlékek", In: Confessio 1982. 4. sz. 6-17.

160 Zsinati Levéltár, 21 fond, KIÉ, 29-30 csomó

75