A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

I. rész - A REFORMÁTUS EGYHÁZ KULTURÁLIS HATÁSA - Kulturális élet a gyülekezetekben

1937/38 telén a Budapest-Hornyánszky utcai KIE-ben csütörtök esténként Mihelics Vid, Baktay Ervin, Kulin György, Brandenstein Béla, Erdélyi József, Németh László, Kiss Ferenc (az anatómus), Balla Péter (a zenész), Teleki László, Máthé Elek, Cholnoky Jenő, Péter János és Csík Ferenc (az úszó) tartottak előadásokat. A nevek alapján a színvonalról is fogalmat alkothatunk. - A Székelyudvarhelyt tartott KIÉ népfőiskolán elemi ismereteket tanítottak (egészségtan, magyar anyanyelv, történelem, földrajz); előadás hangzott el a magyarság éa a nemzetiségek kapcsolatáról, a mezőgazdasági értékesítő szövetkezetekről, a technikai fejlesztés eredményeiről a gazdálkodásban.

A MEKDSZ161 anyagából csak két adatot idézünk. Az 1917- 1918-as tanév első felére kiadott munkarendjük célkitűzése, hogy "a diákság világnézeti és morális kérdéseit tanulmányozzuk [...] erkölcsi és tudományos téren az egész magyar diákságot és benne nemzeti jövendőnket szolgálni". Kb. 25 évvel később a MEKDSZ egyik budapesti konferenciáján Szentágothai János tartott előadást "A mai egyetem és a Diákszövetség" címmel. A kezdeti szakaszban Victor János volt a szövetség szellemi vezetője, később ezt a szerepet Karácsony Sándor vette át.

A Protestáns Diákszövetségből alakult Országos Bethlen Gábor Szövetség már nemcsak a fiatalok közt végzett kulturális munkát: nagy hatásúak voltak az Országos Protestáns Napok, melyeket ez a szövetség szervezett. Ezzel kapcsolatban Országos Protestáns Művészeti Kiállítást is tartottak a Nemzeti Múzeumban, a Szépművészeti Múzeumban s az Iparművészeti Társulat keretében. 1941-ben a Zene- akadémián tartott Országos Protestáns Napokon, a közgazdászok előadása után az írók, művészek következtek, akiket Makkai Sándor, Ravasz László, Palló Imre, Koréh Endre, Sinka István, Kemény János képviseltek. Rendezvényeiken szerepelt és Bizonyság című újságukba írt; Szabó Pál, Veres Péter, Bókay János, Török Sándor, Kolozsvári Grandpierre Emil, Cs. Szabó László, Mészöly Dezső, Kodolányi János, Darvas József és Sinka István. Érdekességként megjegyezzük még, hogy 1947-ben Kiss Roland szociáldemokrata belügyi államtitkár (a dunamelléki református egyházkerület későbbi főgondnoka) volt az Országos Bethlen Szövetség társelnöke.

KULTURÁLIS ÉLET A GYÜLEKEZETEKBEN

Ennél a kérdésnél vegyük figyelembe, hogy a gyülekezetekben sok helyütt működtek KIÉ körök az ifjúsági munkában. A presbitereknek tartott területi konferenciák is hatottak az egyes gyülekezetekben, a legtöbb azonban a lelkész és a tanító műveltségi színvonalától és rátermettségétől függött. Szólhatunk olyan kimagasló egyéniségekről, mint Csikesz Sándor, akinek kiscsányoszrói könyvtárában az iljú Kodolányi János az indiai misztikusoktól a marxizmus nagyjaiig óriási anyagot felölelő gyűjteményt talált. Vagy az ugyancsak Baralél U.o. 23 fond-1 csomó. 7ó