A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

I. rész - A REFORMÁTUS EGYHÁZ KULTURÁLIS HATÁSA - Sajtótevékenység

nemzeti álomban élnek" - nem a faji önbizalom statikus optimizmusa, hanem az evangéliumi szeretet dinamikája: a szolgálat és predestiná- ció-hit a kivezető út. A cél a 3 millió koldus helyett "a magyar paraszt, munkás és dolgozó középosztály demokratikus testvériségének elérése". 163

Mutassunk föl valamit a recenziók szigorú szelleméből. Karácsony Sándor írja Falu Tamás: Kicsinyesek című kötetéről: "Mióta az idegklinikákon lelkiismeretes kortörténetet vesznek fel a soros gyakornokok, azóta nem regénytémák"164, amiről Falu Tamás ír. Németh László még szigorúbb, Reményik Sándor egyik verseskötetéről ez a véleménye: "Ha a Reményik-versek kilenctizedét egy definíció boltja alá akarom venni, azt mondhatom rájuk: megdagadt epigrammák."165 Még Móricz Zsigmondról — az elismerés szavai után - is van (szerintünk némileg igazságtalan) elmarasztaló mondanivalója: "Félreismerte a tulajdon tehetségét. Bő bukszát kapott az Úristentől, s nem tudta melyik a váltópénz és melyik az arany. Cserben hagyta a novellát, fő kifejezési területét."

Kikről írtak recenziót a Protestáns Szemlében? Pethő Sándor, Kornis Gyula, Tormay Cecil, Alexander Bernát, Halasy Nagy József, Dékány István, Makkai Sándor, Pauler Ákos, Böhm Károly, Harsányi István, Takáts Sándor, Vályi Ferenc, Moravcsik Gyula, Hegedűs Lóránt, Szabó Dezső, Erdélyi József, Kós Károly, Bibó Lajos, Szekfű Gyula, Pintér Jenő, Babits Mihály, Kuncz Aladár, Tamási Áron, Harsányi Zsolt, Radnóti Miklós, Milotay István, Domonkos Pál Péter, Képes Géza, Nyíró' József, Turóczi Trostler József és Szerb Antal személyéről és műveiről. Milyen témákról írtak? Népakadémia, nemzetiségi kérdés, trianoni béke, színháztörténet, Madách-évforduló, esztétika, földrajzoktatás, Széchényi Könyvtár, a falu műveltsége, filozófia- történet, nagykunsági krónika, román egyház- és kultúrpolitika Erdélyben, orvosetika, pszichológia, tudománypolitika, orosz regények, orvostörténet, agrárpolitika, egyke-kérdés, modern gondolkodás, misztikus természetszemlélet, biológia, archeológia stb.

A folyóirat ellentétes nézetű szerzők fölfogásának is helyt adott, sokszor vita formájában. Példa erre Zoványi Jenő és Révész Imre vitája az 1931-es évfolyamban, történettudományi kérdésekről.166

Összefoglalásként négy megállapítás:

1) Láttuk, hogy a református egyház a Tudományos Akadémiától és az egyetemektől kezdve a tanyasi iskolákig olyan széles rétegeket ért el kulturális tevékenységével, amilyenre csak nagyon kevés

163 Lásd Protestáns Szemle, 1929,95.

134 U.o. 1926. 333-336.

135 U.o. 1926. 442.

166 A református sajtóról bővebben: Czegle Imre In: Studia et Acta Ecclesiastica. V. köt. i.m. 474. - A református sajtó kulturális tevékenységéről fontieken kívül ugyanott, 316-323. Bottyán János: "Egyházunk a korszak szépirodalmában" (u.o.323-329. ) és Takáts Béla: "Református egyházművészet" (u.o.330-335. ).

78