A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
I. rész - A REFORMÁTUS EGYHÁZ KULTURÁLIS HATÁSA - Iskolaügy
A REFORMÁTUS EGYHÁZ KULTURÁLIS HATÁSA ISKOLAÜGY Egy 1938-ból származó fölmérés szerint142 a népiskolákban (elemi és ismétlő) 306 773 református vallású tanköteles gyermeket tartottak nyilván. Ezek közül 5299 egyáltalán nem járt iskolába, 170 473 református felekezeti iskolába, míg 131 001 állami vagy más felekezeti iskolába járt. A vallásoktatás révén azonban a református egyház a más iskolákba járó gyermekeket is elérte és őket -pl. az egyháztörténelem tanulásában Bocskai, Bethlen, I. Rákóczi György valláspolitikájáról szólva - kulturális szempontból befolyásolni tudta. A népiskolás református gyermekek kb. 60 %-a pedig, mint láttuk, református felekezeti iskolába járt — ezek ugyan olykor csupán egy-tanerós, egy-osztály termes iskolák voltak, de ebből a szempontból gyakran nem különböztek sem a községi, sem az egyéb iskoláktól. A polgári-iskolai református vallású tanulók száma 13 842 volt. ezekből 1912 református, 11 930 pedig más polgári iskolákba járt. Itt az arány azt mutatja, hogy a református egyház alig 10 %-ban tudta ezt az iskolatípust fönntartani. Kereskedelmi iskolája az egyháznak egyáltalán nem volt, az összesen 1177 református tanuló mind máshol végezte tanulmányait. Gondot fordított viszont a református egyház a középiskoláira', a 10 617 református középiskolás (gimnazista) közül 7758 református gimnáziumba járt, s csak 2859 máshová. Neves középiskolák voltak, az ó'si debreceni, pataki, pápai kollégiumok mellett, még Csurgón, Budapesten (a Baár-Madas és a Lónyay utcai), Nagykó'- rösön, Mezó'túron. Hódmezővásárhelyt és egyéb helyeken. Az 1650 református vallású tanítóképzős közül 464-en végeztek állami helyen, a többiek református tanintézetekben. Összesen tehát 334 053 református tanulót tartottak nyilván, akik közül 181 329 református iskolákba járt. 147 425 pedig máshová, a többi nem járt iskolába. Volt ezen kívül a református egyháznak jogakadémiája (Kecskeméten), teológiai akadémiája Pápán, Budapesten, Debrecenben, Sárospatakon (valamint az országhatáron túl Kolozsvárt és egy ideig Losoncon), melyek közül a debreceni az egyetem része volt, mint "hittudományi kar". A református tanítóknak megvolt a maguk országos egyesülete, mely kulturális képzést is adott.143 Az iskolákban országos hírű nagykönyvtárak, vagy szerényebb iskolai könyvtárak működtek. A tankönyvek eltértek az állami iskolák tankönyveitől, "református szellemű" tankönyvek használatára törekedtek.144 Az iskolák fönntartásáért az egyház komoly áldozatot hozott. Kiadása 10,5 millió Pengő, amihez az állam 4 370 304 Pengőt adott, további 527 250 Pengőt pedig 142 Makkai Sándor: "A mai reformátusság létkérdései (a kultúra területén)" In: Igazság és Élet 1938. 309-314. 143 Lásd pl. a Konventi jegyzőkönyv 1922. júl. 4-én kelt, 29. sz. határozata a tanítóknak református szellemben való neveléséről. 144 Konventi jegyzőkönyv. 1930. ápr. 11. ülés, 168. p. U.o. 1924, 58. p. 72
