A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
I. rész - A REFORMÁTUS EGYHÁZ KULTURÁLIS HATÁSA - Az iskolaügyön kívüli tevékenység
a községek adtak; 1 025 611 Pengd megtérült a tandíjakból, és így 4 604 708 Pengőt a református egyház maga fizetett146. Szó esik ugyan a költséges jogakadémiák megszüntetéséről, de a javaslatot elvetik.146 AZ ISKOLAÜGYÖN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉG Az egyházi testületeknek és teológusoknak az iskolaügyön kívüli kulturális tevékenységéről és a kor kulturális kérdéseivel kapcsolatos megnyilatkozásairól is szólnunk kell. A Zsinaton olyan országos protestáns akadémia fölállítását tárgyalják, mely az egyháztól szervezetileg független, "de vele a legbensőbb szellemi összeköttetésben" áll.147 Ez a terv nem sikerült, ezért a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságot támogatták továbbra is. A Zsinat "tudományügyi bizottságot" működtetett: ez a mai egyházművészeti és műemléki munkának felet meg.148 Támogatták az egyházi ifjúsági szervezetek kulturális tevékenységét is.149 Mai szemmel vizsgálva kicsinyes felekezetieskedésnek tűnhet, hogy a konventi üléseken megtárgyalták az állami egyetemi katedrák felekezetek szerinti elosztását - de emögött nemegyszer azzal az ult- ramontán törekvéssel való szembeszállás húzódott meg, mely törekvés a nem-katolikus egyetemi tanárokat háttérbe kívánta szorítani. Pl. az állam "párhuzamos tanszékeket" akart a aszegedi egyetemen fölállítani, ha a vonatkozó "világnézeti" tanszéket nem "római katolikus férfiak" töltötték be.150 Ravasz László ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy nem a jelölt vallása, "hanem tudományos értéke és szellemisége" kell hogy eldöntse ezt a kérdést; Balogh Jenő főgondnok szerint sem érdemes Goldziher Ignác és Gyulai Pál tanszéke mellett II. tanszéket fölállítani csak azért, mert egyikük sem római katolikus. Megjegyezzük, hogy a Zsinati Levéltár őrzi a Bethlen Gábor Szövetség iratanyagában 151 azt az 1925-1932 közti sajtószemlét, mely újságkivágásokat tartalmaz, kizárólag olyan cikkekből, melyek a kormánynak az egyetemi tanárok kinevezésével kapcsolatos intézkedéseit és az ezeket helyeslő vagy támadó véleményeket tartalmazták. Egy mondatot idézünk az itt őrzött lapkivágásokból: "A proletárdiktatúra utáni időkben a kurzus nyugalomba küldte a magyar kulturális élet két olyan kitűnőségét, mint Marczali Henrik és Beke Manó egyetemi professzorokat." A református egyház legjobb szellemi vezetői éles különbséget tettek egyfelől az igazi magyarság- és hazaszeretet, másfelől a fajelmélet és az irredentizmus között. A sárospataki teológus ifjúság csendesnapján tartott előadásában Újszászy Kálmán ezeket mondta: 146 Az adatok Makkai Sándor idézett cikkéből valók. 146 Konventi jegyzőkönyv. 1923. év, 109. p. 147 Zsinati Levéltár, 2a fond, 127. 148 Zsinati jegyzőkönyv. 1929. máj. 16. 149 Konventi jegyzőkönyv. 1934. ápr. 18, 247. p. — Zsinati jegyzőkönyv. 1933. szept. 15, 1351. p. 150 Konventi jegyzőkönyv. 1929. ápr. 9, 26. p. 151 Zsinati Levéltár, 25 fond, 5. csomó. 73
