A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

I. rész - TEOLÓGIAI IRÁNYZATOK

később az erősödő’ német befolyást és szélsőjobboldali térhódítást, a II. világháborút, majd az un. fölszabadulást, végül az új társadalmi rend érvényre jutását. A harmadik tényező a társadalmi helyzet és annak ellentmondásossága volt: különösen a szegényparasztság helyzetével, az "egyke"-kérdéssel, a kivándorlással, s mindezek hátterével, az igaz­ságtalan földbirtokviszonyokkal foglalkozott teológiai alapon is az egyház; megoldásként pedig a földreform valamilyen formáját próbál­ta előmozdítani. Végül a negyedik tényező a külföldi protestáns teoló­gia hatása, a magyarországi viszonyokra való alkalmazása; a század eleji ökumenikus törekvések (az angolszász és skandináv világban); a konfesszionalizmus (hitvallásos elvek érvényre juttatása) újjáéledése (francia, svájci és kései hollandi hatások); a belmissziói irányok (német és angolszász területen); a svájci "vallásos szocializmus", va­lamint a 30-as évek kezdetétől a külföldi protestáns teológiában tért hódító dialektikai teológia és ennek a németországi "III. Birodalom" hivatalos, ún. "birodalmi egyházával" való szembenállása hagytak jól követhető nyomot a magyarországi református egyház életében. Az alábbiakban hat hazai teológiai irányt kívánunk bemutatni a református egyházban, bár ezeket nem lehet élesen elhatárolni egy­mástól, mert hatásokat adnak s vesznek át kölcsönösen, vitáznak és szövetkeznek egymással, vagy épp egymásba olvadnak. Ez a hat irányzat: az egyházépítő’ ortodoxia vagy hitvallásos kálvinizmus, a belmisszió, az újkantiánizmus, a történelmi kálvinizmus, a barthiánizmus vagy dialektikai teológia és a szociális- szolgálatteológiai irány.39 AZ „EGYHÁZÉPÍTŐ ORTODOXIA” Az "egyházépítő ortodoxia" vagy hitvallásos kálvinizmus a libe­rális teológia40 hanyatlása és az ortodoxabb (hitvallásosabb és egyhá- ziasabb) irány térhódítása nyomán terjedt el. A századvégi polgárság nemcsak gazdasági törekvéseiben kívánta a szabályozó korlátok le­döntését, hanem az eszmék szabad versenyében41 is: ezért talált a liberális teológia támogatására. A feudális és tőkés körök közt létrejött kompromisszumok nyomán azonban 1910 körül a teológiában a libe­rális elv mellett, sőt helyett már a tekintélyelv erősödött meg. A libe­rális budapesti Protestáns Egylet és a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap teológusainak vidéken csak szűk bázisa volt; annál erősebb volt viszont a főként debreceni központú hitvallásos kálvinizmus vagy egyházépítő ortodoxia, mely nem zárkózott el ugyan modern eszmék átvételétől, de hagyományhűbb volt, s ugyanakkor valódi egyházi 39 A kor teológiájáról, más fölosztás és részben más szempontok szerint, vö. Koncz Sándor: Hit és vallás. Debrecen 1942; valamint Jánossy Imre: Teológiai irányzatok (In: Studia et Acta Ecclesiastica. V. köt. i.m., 357-384.). c. részletesebb tanulmánya­it. 40 Vö. Márkus Jenó': A liberális szellem a református egyházban. Pápa, 1939. 41 Vö. Bucsay Mihály: Egyházunk története a kiegyezéstől napjainkig, In: Reformá­tus Egyház, 1968. 164-168. 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom