A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

I. rész - Bolyki János és Ladányi Sándor: A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ 1918-1948 KÖZÖTT - A SZÁZADFORDULÓ ÉS AZ 1916-1919-ES FORRADALMAK - A református egyház és a forradalmak

5. Taktikai kérdések — előadó: Bilkei Pap István;

6. Vallásos nevelés — előadó: Gombos Ferenc;

7. Konfirmáció - előadó: Szabó Imre;

8. A keresztyénség válsága - előadó: Benkő István.

A gyűlés után a reformbizottság röpiratot adott ki, amely mellé külön nyilatkozatot is nyomtattak, és úgy osztották szét. Április 12-én a budapesti református egyház reformbizottsága gyűlésén formálisan végrehajtotta korábbi határozatait, s a bizottság szűkebb körre szorult össze.

Április 17-én Kunfi Zsigmond közoktatásügyi népbiztos rendeletet adott ki a vallásgyakorlat szabadságának biztosításáról, e rendelet kihirdetéséről, valamint a kihirdetés ellenőrzéséről,28 április 21-én pedig rendelet jelent meg az egyházi vagyonok köztulajdonba vételére kiküldött bizottság munkájának szabályozásáról.29 Közben azonban a gazdasági, bel- és külpolitikai helyzet egyre nehezebbé vált. A külföld közbeavatkozásával, majd támadásával szemben a Tanácsköztársaság fegyveres védekezésre kényszerült. Részben a kiélezett helyzet, részben a papírhiány miatt az egyházi lapok egymás után szűntek meg. A Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, a Dunántúli. Protestáns Lap és a Sárospataki Református Lapok megjelenését a helyi munkástanács tiltotta meg. Április 27-én megszűnt az Új Reformáció. A Lelkészegyesület viszont a román hadsereg által megszállt Debrecenben jelent meg, a katonai parancsnok engedélyével, erősen cenzúrázva... Április 1-én a budapesti Teológiai Akadémián megszűntek az előadások. A tantermeket és a tanári szobákat még aznap birtokába vette a IX. kerületi Munkás- és Katonatanács, a püspöki és főgondnoki szobákat, valamint a dísztermeket a budapesti egyházi direktórium foglalta le. Az internátusbán még bentlakókat június 18-án más diákotthonokban helyezték el, s az egész épületet a IX. kerületi Munkás- és Katonatanács vette birtokba. Az egyházkerületi vagyon "likviditására" május 2- án került sor.

Miután 1919. augusztus 1-én a Forradalmi Kormányzótanács és a pártvezetőség együttes ülése határozatot hozott a Forradalmi Kormányzótanács lemondásáról, s a Budapesti Központi Munkás- és Katonatanács a lemondást elfogadta, rövidesen, augusztus 8-án közzétették a 3886/1919. számú kormányrendeletet az 1918. évi októberi forradalom előtti közigazgatási szervek visszaállításáról, majd augusztus 10-én a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelet hatályon kívül helyezte a tanácskormány oktatási és művelődési rendelkezéseit. Augusztus 18-án a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium körlevélben kéri az egyházak támogatását, s biztosítja őket az államosított egyházi javak visszaadásáról, valamint az egyházaknak a kormány részéről történő anyagi támogatásáról. Ekkor a református egyházon belül is

28 Lásd Petrák Katalin-Milei György: A magyar Tanácsköztársaság művelődéspolitikája. i.m. 22-23. , 14. és 15. sz. dokumentumok.

29 U.o. 25-26. , 16. sz. dokumentum.

26