A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
III. rész - Szentimrei Mihály: A SÁROSPATAKI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM TUDOMÁNYOS GYŰJTEMÉNYEI - A MÚZEUM
dobozokban történik. Az egyes helységek anyaga időrendben van együtt. Itt az állomány 44.784 egység. Az Adattár ötödik rétege, szintén a faluszemináriumi korszakban keletkezett Újság-kivágat-gyűjtemény. Ide kezdetben Sárospatak és a három közeli tájegység helységeiről itt-ott esetlegesen megtalált újsághíreket, cikkeket helyezték el. Később ez is tovább nőtt. Ha nem is sikerült állandó figyelőszolgálat segítségével a gyűjtőterület tekintetében teljességre törekvőén végezni ezt a munkát, mégis számottevő híranyag, ismertetés, riport gyűlt össze különböző nap- és hetilapokból, szakfolyóiratokból. Ez a részleg az utóbbi időben kénytelen volt gyűjtőkörét szűkíteni Sárospatakra. Az újságkivágatok is dobozokban, helységrendi, ezen belül időrendi tárolásban őriztetnek. Az állomány 5384 kivágat. Egyre nő jelentősége és értéke a hatodik részlegnek, a ma már 36.723 db-ot számláló Fényképtárnak. Keletkezését annakidején az motiválta, hogy a szemináriumi kiszállások alkalmával a gyülekezet, a falu életkörülményeinek, eseményeinek, a tárgyaknak gyűjtése sokáig az eszközök hiánya miatt vontatottan haladt. A második világháború után sok régi fénykép jött át ide a Régiségtárból, majd növelték az állományt a Kollégium életéről, intézményeiről, helyiségeiről, ezek berendezéséről készült felvételsorozatok. Megkapta a Fényképtár Farkas István püspök hagyatékából a hivatali idején végzett canonica visitatiot dokumentáló, egyháztörténeti becsű fényképeket is. Szervezetten folyt a fényképezés és a gyűjtő munka az 50-es évek közepétől. 15 év alatt a Tiszáninneni Református Egyházkerület, tehát a Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye területén lévő valamennyi református gyülekezet épületeinek, temetőjének, használati tárgyainak, paramentumainak a lefényképezése megtörtént. Ennek a munkának a folyamán készültek felvételek a helységek nem egyházi, jelentősebb épületeiről, a népi építkezés emlékeiről is. Az azonosítás és kutatás szempontjából értékessé teszi ezt az anyagot, hogy az épületek és tárgyak történeti és egyéb adatai annotációként csatoltattak a fényképekhez. Megvásárolta az Adattár Csontos Ernő pataki fényképész halála után a műtermében talált pataki és környéki vonatkozású fényképeket. A fényképeket leltárkönyv tartja nyilván, ahogy időrendben beérkeztek, feltárásukat betűrendes földrajzi és tárgy szerinti betűrendes cédulakatalógus biztosítja. A Fényképtárral rokon a hetedik rész, a Filmtár. Nagyobb arányú fejlődése 1963-ban indult el, amikor az Adattár megvásárolta a Kerületben folyó fényképezési akció addig elkészült negatívjait és biztosította a későbbiekre elővételi jogát. Jelentős gyarapodást jelentett Dévay Jenő gimnáziumi tanár több évtizedes amatőrfényképezése negatívjainak bekerülése, és a már említett Csontos-hagyaték film- és lemeznegatív anyaga. Állománya 1994. december végén 9263 film ill. lemeznegatív. Feltáró apparátusa megegyezik a Fényképtáréval. A nyolcadik részleg a Tájképe s-levelező lap Gyűjtemény. Kezdetben a kiszállást végző szeminaristák igyekeztek megvásárolni - ha volt - egy-egy helység képes levelezőlapjait. Az 251
