A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

I. rész - Bolyki János és Ladányi Sándor: A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ 1918-1948 KÖZÖTT - A SZÁZADFORDULÓ ÉS AZ 1916-1919-ES FORRADALMAK - A református egyház és a forradalmak

vezkedés is az új irányban. A változásokra legfogékonyabbak, így a megmozdulásokban és szervezkedésekben élenjárók a Magyar Evangéliumi keresztyén Diákszövetség (MEKDSz) vezető' tagjai voltak. Egy szűkebb körű lelkészi társaság október 27-én tanácskozásra gyűlt össze.10 A "szabad egyház szabad államban" politikai elv foglalkoztatta a csoport tagjait, s pontokba foglalták az egyház "új reformációjának" általuk fontosnak tartott elvi és gyakorlati tennivalóit. A Pesti Református Egyházmegye lelkészei és a budapesti Teológiai Akadémia tanárai - Nagy Ferenc esperes hívására - 1918. november 15-én a Teológiai Akadémia épületében értekezletet tartottak, amelyen Petri Elek püspök elnökölt. Ezen az értekezleten megvitatták az október 27-i megállapítások pontjait, s azokat mint programot elfogadták. Ennek megvalósítására alakult meg akkor és ott az Országos Református Tanács, amelynek elnökévé Haypál Benó' budai lelkészt választották meg. A világi elnöki tisztet egyelőre üresen hagyták.

Az Országos Református Tanács programja három nagyobb témakörből tevődött össze:

1) Egyházpolitikai reformok: egyház és állam szétválasztása: szabad egyház szabad államban: a felekezetek közötti jogegyenlőség és viszonosság az 1848:XX. te.-ben lefektetett elvek alapján, s az egyházi, közoktatási és társadalmi intézmények jogosultságának épségben tartásával.

2) Egyházalkotmányi reformok: új zsinat összehívása új választás alapján; új egyházalkotmány; a Konvent eltörlése; általános, valamennyi egyházmegyei és egyházkerületi tisztségre kiterjedő tisztújítás; az egyházi közigazgatás és bíráskodás különválasztása; az egyházi ülések fő témája a gyülekezetek belső élete legyen: nagy egyházközségek kisebb önálló gyülekezetekké alakítása lelkigondozási szempontok szerint; szórványok ügyének intézményes rendezése; egyházmegyék és egyházkerületek új, arányos fölosztása; szertartások korszerűsítése; lelkészek teljes jogegyenlősége; lelkészválasztások reformja; lelkészi díjlevelek rendezése; tanárok, tanítók jogviszonyának rendezése; nők aktív és passzív választójogának törvénybe iktatása.

3) Belső egyházi reformok: a vallástanítás és nevelés reformja a konfirmáció megfelelő átalakításával; a teológiai tudományos képzés

10 Az 1918-1919-es forradalmak alatti események forrásai még mindig nincsenek kellő' alapossággal összegyűjtve, földolgozva, kiértékelve. A kevés számú földolgozás, visszaemlékezés, alkalmi cikk nem egy esetben a pamflet-szintig motivált, szubjektív, vagy téves, pontatlan, egymásnak ellentmondó adatokat közöl. - Az itt következő' adatoknál főleg dr. Patay Pál lelkész, az események egyik jelentős személye, 1959. június 29-én a Budapest Déli Egyházmegye lelkészértekezletén tartott eló'adésánali kéziratára támaszkodunk; ahol módunkban állt, ellenőrizve, kiegészítve, vagy pontosabbá téve az adatokat. Patay ezen előadásában reflektál két, a Theologiai Szemlében megjelent Cilikre: Kádár Imre: "Negyven év után - Az 1918/19-es forradalmak és a magyar egyházak”, In: Theologiai Szemle 1958. 241- 248.; Ottlyk Ernő: "Az 1918-19-es forradalmak és az evangélikus egyház", uo. 1959. 1-15; valamint Kádár Imre: Egyház az idők viharaiban. A magyarországi Református egyház a két világháború, a forradalmak és ellenforradalmak idején. Bp. 1957. c. kötetére.

15