A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
III. rész - Szentimrei Mihály: A SÁROSPATAKI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM TUDOMÁNYOS GYŰJTEMÉNYEI - A NAGYKÖNYVTÁR
taki Református Kollégiumnak 400 éves valóságára. Jóval szűkebb keretek között megpróbált, nem is eredménytelenül, valamit folytatni, pótolni a Kollégium korábbi szolgálatából, továbbsugározni abból a református hitvallású emberséges keresztyén szellemiségből, ami a Kollégium sajátja volt. A pataki Kollégiumban, hasonlóan a nagy múltú hazai és külföldi iskolákhoz, keletkezése után nem sokkal megindult az oktatást és nevelést segítő eszközök beszerzése, alkalmazása, megőrzése. Az első ilyen eszközök a könyvek és a kéziratok voltak. Amikor a nagy erdélyi fejedelmek, elsősorban Bethlen Gábor és I. Rákóczi György hatáskörébe került Patak, tervszerű művelődéspobtikájuk következtében, ezen a téren is nagyobb mérvű gyarapodás indult el. Ezt erősítette, később inspirálta Comenius pataki tevékenysége. 1650. november 15-én tartott előadásában mondotta: "... könyvek révén sokan lesznek tudósok az iskolán kívül is, könyvek nélkül pedig senki sem lesz tudós, még az iskolában sem.,,J Comenius panszofikus rendszerében a természettudományok oktatásának és a szemléltető módszer alkalmazásának hangsúlyozása, amelyről később sem feledkeztek meg Patakon, megkívánta a kísérleti és szemléltető eszközök beszerzését és használatát. A Kollégium keretében az elmúlt századok folyamán ezekből az eszközökből értékes gyűjtemények jöttek létre. Segítették abban, hogy időnként az ország első iskolái között emlegessék. Hozzájárultak ahhoz is, hogy a pataki tanárok minőségében sem lebecsülendő, mennyiségében is tiszteletre méltó tudományos irodalmi munkásságot folytathattak. Ezekből a különféle gyűjteményekből, eszköztárakból, szertárakból jött létre a 20. század ötvenes éveinek elején az a gyűjteményegyüttes, amelyet a Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek nevezünk. Ennek történetét, majd állományát és funkcióját úgy próbálom a továbbiakban ismertetni, hogy a négy részlegről: a Nagy könyvtárról, a Levéltárról, a Múzeumról és az Adattárról külön-külön szólok. A Nagykönyvtár A Nagykönyvtár a Kollégium legrégibb gyűjteménye. Története egyaránt tükrözi az iskola viszontagságos és virágzó korszakait. Első kötetei a 16. század folyamán részben a külföldet járt diákok, tanárok, hazai patrónusok - ahogy akkor nevezték jóltevők - adományaiból gyarapodtak. Biztos adatunk csak a 17. század eleji állományról van. Ezt az iskola legrégibb megmaradt anyakönyvével, törvényeivel egybekötött katalógusokban találjuk.1 2 Az 1621-es iskolai törvények függelékében összefoglalva olvashatók a "könyvtáros hivatalbeli köteles1 Comenius, A. J.: De primario ingenia colendi instrumento solerter versando Libris oratio. Sub Laborum auspisia in Patachinae Scholae Auditorio majori recitata. Anno MDCL 28 Novemb = Opera Didactica Omnia. Pragae, 1957. 113-114. p. 2 SRKLt. Matricula Ill(ustris) Coll(egii) S(áros) Patach(inae) 131 p. 241
