A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

III. rész - Szentimrei Mihály: A SÁROSPATAKI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM TUDOMÁNYOS GYŰJTEMÉNYEI - A NAGYKÖNYVTÁR

taki Református Kollégiumnak 400 éves valóságára. Jóval szűkebb keretek között megpróbált, nem is eredménytelenül, valamit folytatni, pótolni a Kollégium korábbi szolgálatából, továbbsugározni abból a református hitvallású emberséges keresztyén szellemiségből, ami a Kollégium sajátja volt. A pataki Kollégiumban, hasonlóan a nagy múltú hazai és kül­földi iskolákhoz, keletkezése után nem sokkal megindult az oktatást és nevelést segítő eszközök beszerzése, alkalmazása, megőrzése. Az első ilyen eszközök a könyvek és a kéziratok voltak. Amikor a nagy erdélyi fejedelmek, elsősorban Bethlen Gábor és I. Rákóczi György hatáskörébe került Patak, tervszerű művelődéspobtikájuk következ­tében, ezen a téren is nagyobb mérvű gyarapodás indult el. Ezt erősí­tette, később inspirálta Comenius pataki tevékenysége. 1650. novem­ber 15-én tartott előadásában mondotta: "... könyvek révén sokan lesz­nek tudósok az iskolán kívül is, könyvek nélkül pedig senki sem lesz tudós, még az iskolában sem.,,J Comenius panszofikus rendszerében a természettudományok oktatásának és a szemléltető módszer alkalma­zásának hangsúlyozása, amelyről később sem feledkeztek meg Pata­kon, megkívánta a kísérleti és szemléltető eszközök beszerzését és használatát. A Kollégium keretében az elmúlt századok folyamán ezekből az eszközökből értékes gyűjtemények jöttek létre. Segítették abban, hogy időnként az ország első iskolái között emlegessék. Hozzájárultak ah­hoz is, hogy a pataki tanárok minőségében sem lebecsülendő, mennyi­ségében is tiszteletre méltó tudományos irodalmi munkásságot foly­tathattak. Ezekből a különféle gyűjteményekből, eszköztárakból, szertá­rakból jött létre a 20. század ötvenes éveinek elején az a gyűjtemény­együttes, amelyet a Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek neve­zünk. Ennek történetét, majd állományát és funkcióját úgy próbálom a továbbiakban ismertetni, hogy a négy részlegről: a Nagy könyvtár­ról, a Levéltárról, a Múzeumról és az Adattárról külön-külön szólok. A Nagykönyvtár A Nagykönyvtár a Kollégium legrégibb gyűjteménye. Története egyaránt tükrözi az iskola viszontagságos és virágzó korszakait. Első kötetei a 16. század folyamán részben a külföldet járt diákok, tanárok, hazai patrónusok - ahogy akkor nevezték jóltevők - adományaiból gyarapodtak. Biztos adatunk csak a 17. század eleji állományról van. Ezt az iskola legrégibb megmaradt anyakönyvével, törvényeivel egy­bekötött katalógusokban találjuk.1 2 Az 1621-es iskolai törvények füg­gelékében összefoglalva olvashatók a "könyvtáros hivatalbeli köteles­1 Comenius, A. J.: De primario ingenia colendi instrumento solerter versando Libris oratio. Sub Laborum auspisia in Patachinae Scholae Auditorio majori recitata. Anno MDCL 28 Novemb = Opera Didactica Omnia. Pragae, 1957. 113-114. p. 2 SRKLt. Matricula Ill(ustris) Coll(egii) S(áros) Patach(inae) 131 p. 241

Next

/
Oldalképek
Tartalom