A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

III. rész - Szentimrei Mihály: A SÁROSPATAKI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM TUDOMÁNYOS GYŰJTEMÉNYEI - A NAGYKÖNYVTÁR

ségei" és hivatali esküjének szövege. A kötetben van az 1623-as betűrendes szerzői és címkatalógus, amely 296 művet, és az 1635-ös, amely 631 művet regisztrál. A viszonylag gyors gyarapodásban már a Rákóczi családnak az iskolát intenzívebben támogató tevékenysége tükröződik. Ennek az állománynak nagyjából az 52 %-a teológiai és egyháztörténeti, 31 %-a történeti és 17 %-a a természettudományi szakirodalmat is magába foglaló filozófiai, néhány orvosi és nyelvészeti mű.

Comenius a már idézett előadásában annak a reményének adott kifejezést, hogy a Rákócziak ekkor már híres családi könyvtárába, a várkastélyba beengedik majd a tanárokat és a diákokat. Éz a reménysége már Patakról távozása után úgy valósult meg, hogy az egész Rá- kóczi-könyvtár végrendeletileg az iskolára szállt. 1658-1660 között szállították át a várból a kollégiumba. Sajnos a Rákóczi-könyvtár katalógusának csak a töredéke maradt meg.3 Ennek és néhány más forrásnak a segítségével az állomány 2,5-3 ezer műre becsülhető. Az iskola könyvtára ekkorra 1000-1500 kötet lehetett. A század eleji állapothoz képest valószínűsíthetően nőtt a természettudományos művek aránya, és a Rákóczi-könyvtár pótolta az iskolai könyvtár hiányzó magyar könyveit, az ún. RMK köteteket.

II. Rákóczi György hősi halála után özvegye, Báthori Zsófia és fia I. Rákóczi Ferenc katolizálását követő évtizedben. 1660-1670 között a könyvtár gyarapodása megállt. Az iskola 1671-es elűzetésekor pedig elkezdődött a mintegy 4000 kötetes, értékes állomány teljes szétbomlása, kallódása, a könyvtár pusztulása. Az erőszakos és gyors kilakoltatás miatt a menekülő iskola nem sokat tudott magával menteni könyvtárából, egyébként az iskola likvidálását erőltető jezsuiták nemcsak annak javadalmait, hanem könyveit is igyekeztek megszerezni. Az iskola Gyulafehérvárra menekülő tanárai és diákjai útközben, Debrecenben ideiglenesen hagyott nyomdájukkal együtt, könyveket. is hagytak Ezeket később egy Debrecent sarcoló osztrák katonai csapat a nyomdával együtt felprédálta. A Gyulafehérvárra vitt kis állományrész a Thököly-szabadságharc idején tovább osztódott. Egy részével egy diákcsapat visszatért a felszabadított Sárospatakra, innen Thököly bukása után Göncre, majd Kassára menekítették. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején, a fejedelem rendelkezésére az iskola visszakapta épületeit, újjászervezte magát Patakon, s hozzálátott elpusztult könyvtára pótlásához. A szabadságharc levere- tése után, sokáig a létéért kellett küzdenie, minden szellemi és anyagi energiáját megmaradásáért kellett felhasználnia. 1726-ra mindössze 1314 műre sikerült csak könyvtárát felfejlesztenie. Az állomány nagyobbik fele teológiai, egyháztörténeti és filozófiai mű, a kisebbik fele történeti, földrajzi, nyelvészeti és természettudományos szakirodalom. Az utóbbiak között van Vesalius anatómiai atlasza. 1660-ig lassú gyarapodással 1795 egységre nőtt az állomány. Majd gyorsul a gyarapo3 Catalogus Librorum illustrissimi Sigismundi Rákóczi Invenatorum. SRKNk. Kt. 1113/4.

242