A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
III. rész - A HARMINCAS ÉVEK ESEMÉNYEI - Szellemi és lelki építés és épülés, politikai, ökumenikus nevelés
mi felfelé tekintünk".20 Az ú.n. pataki szellem kialakulásában, amelynek jellemzője egyébként a tradíciókba gyökerezés és az új idők kihívásaira való érzékeny figyelés, az iskola elöljárói korszakunkban is döntő tényezőnek tartják, "... hogy a szabadság volt az a napfény, a függetlenség az a levegő, amelyben izmosodott és nőtt, (t.i. ez a szél- lépt), s még erősebb karaktert nyert a szabadságért vívott küzdelmekben és érette vállalt kereszthordozásban. "21 Ez a szellem reagált a nacionalizmus kihívására így: "... hozzá mérjük a modern nacionalizmust a mi 400 éves múltunk legszebb megnyilatkozásaihoz, s ezért látjuk és elutasítjuk annak sok veszedelmes tünetét",22 "... sem az anyagi erők imádata, sem a fajnak és a vérnek mithosza nem tarthatja meg a nemzetet. Kis nemzet vagyunk, létjogosultságunkat csak az adja meg, ha a szellemiek terén tudunk teremteni nagyot. "23 Ennek a szellemnek az iskola pedagógiájában tükröződésére példa lehet, hogy amikor az ifjúság egyik baloldali szemléletű csoportja a diákegyesületekben és a diáksajtóban hangot adott politikai nézetének, amit bizonyos államigazgatási körök és egyházkormányzati tényezők helytelenítettek és megtorlást követeltek, még az iskola konzervatívnak minősített professzora is nagyon józanul így nyilatkozott: "az ifjúság egyleti életében és az Ifjúsági Közlöny hasábjain megnyilvánuló nagyobb mozgalmasság, forrongó nyugtalankodás és a szélsőségek felé hajló ifjúi hevület fellobbanása mögött, egy öntudatos és a legnehezebb kérdésekkel is komolyan, ha nem is a legérettebben szembenéző és az élettel és az életért tusakodó ifjúságot kell látnunk".24 A Kollégium új angol tagozata, benne az angol irodalom és nyelv tanítása viszonylag hamar magas szintre emelkedett a helybeli jól képzett és a született angol tanárok munkája nyomán. Bár az angol tagozatban folyó nevelés kezdetben azt célozta, hogy "... a vezető réteg gyermekeit képezi az angolszász világgal való kapcsolatok erősítése érdekében"25, és úgy látták, hogy "... Szép hivatása főiskolánknak, hogy puritán szellemével olyan rétegeket is áthasson, amelyek eddig kevésbé voltak képviselve főiskolánkban"26, a Kollégium egészének alapvető feladata nem változott. Az 1934/35. tanév évnyitóján a közigazgató, szinte Móricz Zsigmonddal27 28 harmonizálva mondta: "legyünk és maradjunk továbbra is a magyar humusz vasizomzatú és egészséges idegzetű népének kulturális felszívói, a közélet rétegezettségének regenerátorai... "2S. A későbbiek során az angol tagozaton is nőtt a paraszt és középosztálybeli szülők gyermekeinek száma. A növendékek jó része, megismerve az angol irodalmat és történelmet, nemcsak olvasási, hanem beszélő szinten sajátította el a nyelvet. A tagozat angol nyelvű 20 U.O. 11. 21 U.o. 31. 22 U.o. 1933/34. 17. 23 U.o. 1937/38. 8. 24 U.o. 1932/33. 47. 25 U.o. 1934/35. 8. 26 U.o. 1936/37. 11. 27 Móricz Zsigmond: Riportok. Bp. 1958. 201. 28 Értesítő, Sp. 1934/35. 8. 209
