A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
II. rész - Bölcskei Gusztáv:A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS TEOLÓGIAI MUNKA FÉL ÉVSZÁZADA SZOCIÁLETIKAI MEGKÖZELÍTÉSBŐL - A HELYZET JELLEMZÉSE
Ez a tanulmány nem az eddigi eredményeket összegzi, nem is új forrásokat dolgoz fel. Célja az, hogy Arthur Rich szociáletikája kritériumainak szempontjából tekintse át az utóbbi fél évszázad teológiatörténetét, mert alkalmas arra, hogy vele tegyük mérlegre az elmúlt évtizedekben követett teológiai módszer néhány sarkalatos pontját. Mivel az ideologikus-totalitáriánus államszerkezet sajátossága volt a valóság iránti érzék szinte totális hiánya,6 ezért nem tartom haszontalannak ebben az összefüggésben az egyházkép és a teológiai munka realitásának jellegzetes vonásait felmutatni. A HELYZET JELLEMZÉSE Az egyházkép változásának felvázolásánál abból kell kiindulnunk,7 hogy a vizsgált korszakban a népegyházi keret alapjaiban megrendült, széttöredezett, teljesen azonban soha nem szűnt meg, sót a mai helyzetben egyes jelek arra mutatnak, hogy felemás formában bizonyos s elemei továbbélnek, illetve újjáélednek. A folyamat legfontosabb állomásai, illetve a változásokat előidéző' tényezők: A Református Egyház felelős vezetői már a háború befejezése előtt világosan felismerik, hogy a küszöbön álló változások gyökeresen új helyzetet teremtenek az egyház számára. Például Révész Imre 1944. december 1-jén kiadott utasításában óvva inti a tanárokat, hogy bárki is "[...] a mai helyzetet... valami epizódszerű közjátéknak tüntesse fel, amelynek elmúltával lényegileg éppúgy a megelőző társadalmi és politikai rend, az eddigi közszellem fog visszatérni, mint ahogyan 1.919 augusztusától kezdve történt..."8 A lelkészeket külön is figyelmeztette: "a régi állami, társadalmi és gazdasági rend, amellyel egy6 "Man sprach zwar über positivistischen Rationalismus in der sozialistischen Gesellschaft, aber im Grunde genommen wurden die Rationalität und Realität den Götzen der Ideologie geopfert. Die Ideologien des 19. und 20. Jahrhunderts und insbesondere der Marxismus-Leninismus haben immer behauptet, dass sie den bürgerlichen Rationalismus (eigentlich ein Irrationalismus) durch einen "höherwertigen Rationalismus" ersetzen müssen. Sie waren fest davon überzeugt, dass sie die Regelmässigkeiten der Geschichte mit Hilfe der wissenschaftlichen Analyse genau aufdecken könnten und auf Grund dieser Kenntnisse eine durch und durch rationale Gesellschaft aufgebaut werden könne. Dieser übertriebene Aufklärungsglaube hat zur Folge gehabt, dass es zu einer totalen Verfinsterung kam. Diese totale ''hyperrationale" Haltung hat sich als "irrer Irrationalismus" erwiessen. Man könnte auch etwa so formulieren: Wir hatten zuviel und zugleich zuwenig von der Aufklärung erfahren. Das Zuviel bedeutete einen Rückfall in absolutistische Tendenzen und manchmal mittelalterliche Methoden. Das "Zuwenig" heisst für mich, dass es zu einer echten Begegnung und ehrlichen Auseinandersetzung mit all den Fragen, die Aufklärung für das Christentum bedetutet, in Ungarn noch nicht gekommen ist." Bölcskei: Aufklärung und Säkularisation für die Kirchen in Ungarn. In: Kirchen im Kontext unterschiedlicher Kulturen, Vandenhoeck & Ruprecht in Göttingen, 1991. S. 385-392 7 V.ö. Bölcskei Gusztáv: Az egyházkép változásai a Magyarországi Református Egyház utóbbi negyvenöt esztendejében. In: Confessio 1991. 1. sz. 22-25. 8 Nyomtatásban öt nappal később — tehát még az Ideiglenes Nemzetgyűlés összeillése előtt - Debrecenben meg is jelent. In: Néplap. 1944. december 6.-i számában. 192
