A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
I. rész - TÖREKVÉS AZ EGYHÁZ MISSZIÓI MUNKÁJÁNAK MEGBÉNÍTÁSÁRA
szerves folytatásaként 1950. december 12-én "az Egyetemes Konvent elnökségi tanácsa, és a benne képviselt négy egyházkerület püspöke és főgondnoka »Testvéri Izenet« gyülekezeteink lelkipásztoraihoz és presbitériumaihoz, egyházmegyéink espereseihez és missziói bizottságaihoz, egyházunk minden szolgájához és tagjához"28 által igyekszik eleget tenni és végére járni annak a folyamatnak, amely 1946. július 4-én kiadott belügyminiszteri rendelettel indult a társadalmi és egyházi egyesületek és mozgalmak felszámolására. Az egyházi, kegyessé- gi, evangélizációs és ébredési mozgalmak, amelyek "az egyházon félig belül, félig kívül, önálló életet éltek - külön egyesületi szervezetben" időközben "önként" jórészt már feladták önállóságukat, feloszlatták önmagukat - a belügyminisztériumi "jóváhagyás" "szellemének" megfelelően: "az alapszabályokban lefektetett elvek szerint [...] az egyesületek megszüntetését az egyesületi közgyűlésnek kell kimondani..." — beolvadtak az egyházba (amelytől teljesen és formálisan soha nem is szakadtak el). A "Testvéri Izenet" (amely a Zsinati Tanács 1950. május 13-i ülésén jóváhagyott és megerősített missziói szabályrendelet "pontos és lelkiismeretes végrehajtására" való felhívás) minden misz- sziói tevékenységet az egyház irányítása és ellenőrzése alá rendel, tehát egyfelől megszünteti az egyesületek önálló missziói munkáit, de ugyanakkor egyelőre átmenti a missziói munka lehetőségeit. Egyelőre minden missziói munkát az 1948. július 14-16-i sárospataki konferencián, dr. Makkai Sándor vezetésével megalakult Országos Missziói Munkaközösség (amely kiterjedt valamennyi missziói munkaágra és összefogott valamennyi missziói munkást) irányította. Rövidesen azonban mindenfajta missziói tevékenység lehetetlenné vált, vagy legjobb esetben is igen szűk korlátok közé szorult. Már ennek az egyházi életet zsugorító koncepciónak felelt meg az 1952. február29-én hozott és március 1-jén hatályba léptetettt 16. számú egyetemes kon- venti határozat, az ún. "Missziói szabályrendelet"29 , amely 1989. augusztus 31-ig, hatályon kívül helyezéséig "szabályozta" a református egyház erősen leszűkített missziói tevékenységét. A kegyes formulá14/ Országos Református Tanáregyesület. Aszóban forgó egyesület alapszabályszerű célkitűzéseit már nem tudja megvalósítani, miután a nevelés teljesen állami feladattá vált, és ennél fogva a tanító, tanár nevelése is állami feladattá lett. Úgyszintén állami kötelességgé lett a tankönyvek és tanszerek tervezése és előállítása is. Ennélfogva a szóban forgó egyesület már nem tudja vállalt célkitűzéseit megvalósítani és ilyen módon feleslegessé vált. Megszüntetését tehát helyesnek tartom. Az egyesületek tekintetében az alapszabályokban lefektetett elvek szerint kell azokat lebonyolítani, és így az egyesületek megszüntetését az egyesületi közgyűlésnek kell kimondani, amely ugyanakkor határoz az egyesület javai felett is. Amennyiben hozzám ezeknek a közgyűléseknek a jegyzőkönyveit eljuttatják, úgy az egyesületek megszüntetését tudomásul veszem. A miniszter megbízásából Pálfy Ernő sk. miniszteri tanácsos 28 Megjelent a Református Egyház c. hivatalos lap 1950. 24. sz. 3-6. oldalain. 29 Megjelent a Református Egyház 1952. 3. sz. 6-8. oldalain. 126
