A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
I. rész - A KÖZVETETT FELSZÁMOLÁSI KÍSÉRLETEK, TÖREKVÉSEK
zottság 1949. november 11-i ülésének jelentése szerint 607 beérkezett, és ebből 578 érvényes (29 érvénytelen) szavazatból 368-at kapott. November 22-én a Debreceni Péterfia egyházközség lelkipásztorának választották, püspöki tisztébe pedig december 15-én iktatták be24. 1951-ben a tiszántúli egyházkerület fogondnoki széke is gazdát cserél. 1950. június 13-án elhunyt Szentpéteri Kun Béla debreceni egyetemi tanár, egyházjogász, az egyházkerület fógondnoka. Péter János püspök november 11-én Rákosi Mátyáshoz fordul, jelöltetheti-e Erdei Ferencet fógondnoknak. Rákosi megkérdezi a "triumvirátus" (Farkas, Révai. Gero) véleményét. Farkas Mihály rámutat, hogy ez árthat Erdei karrierjének. A központi vezetésben feldobnak egy más nevet is, Kalmár László szegedi egyetemi tanárét, aki akkor még párton kívüli volt, de megbízható, és két belga vendégét meggyőzte a szocialista rendszer helyes voltáról. Végül is a közismerten marxista beállítottságú Erdei Ferenc — akkori földművelésügyi miniszter — lett a főgondnok, Kalmár László pedig a világi főjegyző'. A tiszáninneni egyházkerület 1952-ben nagyobbrészt "beolvadt" a tiszántúliba "Tiszavidéki Református Egyházkerület" néven, Péter János püspöksége alatt, egy egyházmegyéje pedig a Dunamelléki Egyházkerülethez "csatlakozott"; - erre még visszatérünk - így Enyedy Andor püspök és Horváth Elemér főgondnok tiszte egyszerűen megszűnt. (Formailag azért eMbb lemondatták őket.) - Csupán a dunántúli egyházkerület püspöki székén nem történt változás: Gyó'ry Elemér, aki 1943-tól volt püspök és "végigszolgálta" a Horthy-rendszer utolsó éveit, a Szálasi-rendszert, az 1945-ös változásokat és a koalíciós időszakot, Rákosiéknak sem volt útjában, de még 1956-ban, sőt 1957/58-ban is megtartotta tisztét. 1948. október 7-én tehát a református Zsinat elnöksége és a vallás- és közoktatásügyi miniszter az addigra már a kormány és a * 1 Ide mellékelem a református egyházi életben az 1949. év elsó' felében mutatkozó egyes jelenségekről készült Tájékoztatómat. Elvtársi tisztelettel és szeretettel köszöntelek Kiss Roland /sk./ 1 melléklet Rákosi Mátyás elvtársnak miniszterelnökhelyettes a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára Budapest Eredetije a Magyar Országos Levéltár MDP-MSzMP iratok Rákosi titkárság irategyüttesében található.-4 Érdekes és a korra is jellemző adatokat közöl Péter Jánossal kapcsolatban a Társadalmi Szemle XLV1II/1993/4. száma, a 88. oldalon: az MSzMP Politikai Bizottsága 1958. február 11-i ülésén Kádár Jánosnak a külügyminiszter személyére vonatkozó előterjesztésében Péter Jánost javasolta, aki "1949 óta "T" (titkos) tagként a párt tagja volt", [...) "Péter János elvtárs a Központi Bizottság teljes bizalmát élvezi". Majd a február 14-i Központi Bizottsági ülésen: Péter János [...] 1 évvel ezelőtt kérte felvételét a pártba (visszautasítottuk, és ezért nem párttag). [...] mi ugyan bíztunk Péter Jánosban [...]". Tehát püspökségétől "T" párttag, s amikor már nem püspök, rendes tagnak kéri felvételét, ekkor visszautasítják, később azonban a pórt rendes tagja lesz. só't magas pártfunkciót is visel. 120
