A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
I. rész - A KÖZVETETT FELSZÁMOLÁSI KÍSÉRLETEK, TÖREKVÉSEK
egyrészt a református egyház ellen indított általános támadást, másrészt konkrétan Lázár Andorral szembeni akciót. Nézzük ezeket kronológiai rendben: A református egyház elleni első, jelentősebb, nyílt támadást 1948. március 18-án, Szabó József dunáninneni evangélikus püspök salgótarjáni beiktatásán Mihályfi Ernő'16 indította. "Ünnepi köszöntójé"-ben egyebek között a következődet mondta: "...A protestantizmus előtt, nyitva áll a lehetőség csatlakozni a demokratikus erők nemzeti frontjához. Az egyházon belül egyetlen kérdést kell előbb rendezni, a világi vezetés kérdését. Az egyház hivatalosan sohasem politizált, de politikai színét megadták azok a világi vezetők, akik az uralkodó osztály exponált képviselőiből kerültek ki. A forradalom átalakította az egész magyar társadalom képét, csak egy helyen nem következett be őrségváltás: a protestáns egyházak világi felügyelői karában. S ez az, ami jogos bizalmatlanságot kelt az egyház iránt. Hogyan bízhatna a demokrácia abban az egyházban, amelynek egyik legfőbb világi vezetője igazságügy-miniszterséget viselt abban a rendszerben, amely Rákosi Mátyást, nem egy párt, hanem az egész magyar nemzet egyik legkiválóbb vezetőjét börtönbe zárta? S igazságügyminiszterséget viselt akkor, amikor mártírhalálba vitték azokat, akik ugyanazt akarták, mint mi mai A sürgős őrségváltást joggal megköveteli az egyháztól a demokrácia. [...] Az állam azt sem tűrheti tovább, vonásának átmeneti szabályozásáról« szóló 91. számú törvényjavaslattal kapcsolatban.": "Az egyház örök feladata az emberi szabadságjogok védelme. A szabadságjogokat világi törvények korlátozzák és foglalják keretbe. A világi törvények megsértésének kérdésében állami bíróságok döntenek. Ha a bíróságok a kormánytól függő' viszonyban vannak, a szabadságjogoknak a kormány által történő' megsértése, vagy helytelen értelmezése esetén a nem független bíró tárgyilagossága kétséges. A kormány pártok irányítása alatt áll, ez még veszedelmesebbé teszi a becsület, véleménynyilvánítási szabadság, személyes szabadság, egyéni egzisztenciális kérdésekben a kormánytól nem független bíró ítélkezését. Egyházunk nagy szomorúsággal látja a bírói függetlenség biztosítékainak fokozatos csökkentését. Különösen megdöbbentő az Országgyűléshez 91. szám alatt benyújtott törvényjavaslat »az ítélőbírák áthelyezésének, stb.« tárgyában. Ez a javaslat, ha törvénnyé válik, gyakorlatilag alkalmas a bíráskodás függetlenségének és tárgyilagosságának megszüntetésére. Elmozdítható, áthelyezhető, végelbánás alá vonható bírótól emberi mértékkel mérve nem lehet tárgyilagos ítéletet remélni olyanügyekben, ahol párt, vagy kormányérdek van érintve. Minthogy meg vagyunk gyó'zó'dve arról, hogy kormányzat nem kívánja a bíráskodás tekintélyét aláásni, bizalommal kérjük, hogy a törvényjavaslatot méltóz- tassék visszavonni." Az irat másolata a Dunamelléki Református Egyházkerület Levéltárában (Ráday Levéltár), az Egyházközigazgatási iratok 1637-1948. szám alatt található. 16 Mihályfi Ernő (1898-1972), evangélikus lelkész fia, előbb kisgazdapárti (balszárny) politikus, újságíró. 1947-ben tájékoztatási, külügyminiszter, a köztársasági elnöki hivatal vezetője, 1948-1949-ben az országgyűlés alelnöke, 1951-1957. népművelési, 1957-1958. művelődésügyi miniszterhelyettes; 1952-től az evangélikus egyház egyetemes felügyelője, vagyis a legfőbb világi tisztséget töltötte be az egyházban. 110
