A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
I. rész - ÚT A HATÁROZOTT FELLÉPÉS FELÉ - A motiváló okok felhalmozódása
hűen követték a Kommunista Párt programját, célkitűzéseit, amely végül is a hatalom megszerzésére, majd kizárólagos birtoklására irányult. A Baloldali Blokk támadott, a Kisgazdapárt állandóan védekezésre kényszerült. Ez a küzdelem a legritkább esetben folyt parlamenti síkon. (A Baloldab Blokkban résztvevő' pártok az 1945-ös választásoknak együttesen is mindössze 41,2 %-át érték el.) A parlamenten kívüb harc széles skálája állt rendelkezésre, gazdag szovjet tapasztalatokkal, a szovjet irányítás alatt álló Szövetséges Ellenőrző' Bizottság és szovjet állambiztonsági szolgálat részvételével, V.P. Szviridov altábornagy személyes beavatkozásaival. Ezt a folyamatot itt nem részletezhetjük, csupán azokra a mozzanatokra utalunk, amelyek közvetve, vagy közvetlenül érintették az egyház helyzetét is. A magyarországi belügyi szervek is — különböző' módon — hozzákezdtek a kommunisták által irányított baloldali erők térnyerésének munkálásához, ezzel együtt a fő ellenfél, a Kisgazdapárt és a köréje csoportosuló polgári irányzatok, valamint az egyházak erejének visz- szaszorításához. Az egyházellenesség alapja a "materialista világnézet" és a szovjet példa mellett az is lehetett, hogy az egyházak e régióban, így hazánkban is nemzeti alapon szerveződtek. A római katolikus „világegyház" emlékeztet ugyan az "internacionahzmus"-ra, de a Vatikán a kommunizmussal szemben állt. A reformátusság a "[legnagyobb" "magyar" egyházi szervezet (az evangélikus egyház nagyobb tömegeit inkább németek és szlovákok alkották), s jórészt a Kisgazdapárttal, vagy a Parasztszövetséggel szimpatizáltak. Az is szerepelt az egyházellenes propagandaanyagban, hogy az egyházak többé-kevésbé "összefonódtak" a régi társadalmi renddel és állammal. A fő ok azonban minden bizonnyal a kizárólagos uralomra való törekvés: a hatalom totábs birtoklására töró' kommunisták a legcsekélyebb területen, a legszűkebb körben sem tűrték olyan erők jelenlétét- létezését, amelyek nem az ó' irányvonalukban hatnak. Sőt később még a baloldalon, majd magán a párton belül is megindult a követendő irányvonalba bele nem illő erők és személyek félretétele, számos esetben fizikai likvidálásának folyamata (ez különösen felgyorsult és azonos receptalapján erőteljesen haladt azután az egész térségben, hogy 1947 szeptember végén Varsóban megalakult a Kommunista és Munkáspártok Információs Irodája, a KOMINFORM). Már 1946 nyarán közvetett támadás indult az egyházak ellen, amelyek ekkor még elsősorban a római katolikus egyházat érinti, de a következő év(ek)ben ennek következetes véghezvitele a protestáns egyházakat is, sőt 1950-re - mint látni fogjuk - a missziói munkát teljesen megbénította. Arról van ugyanis szó, hogy Rajk László belügyminiszter - a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak a fasiszta szermegengedni, még akkor sem, ha indoklásul a közös munkásvédelmet hozták fel. Ki kellett volna jelentenem, hogy csak olyan összetétel mellett vagyok hajlandó a koalíciót vezetni, ha legalább formálisan minden párt megőrzi a maga függetlenségét. Valószínű, hogy a Szovjet beleszólt volna az így kialakuló vitába, de talán akkor még nem kényszerítette volna a Kommunista Pártot, hogy kenyértörésre vigye a dolgot." In: Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött. 1. (Bp. 1990. 254.) 107
