A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

I. rész - ÚT A HATÁROZOTT FELLÉPÉS FELÉ - A motiváló okok felhalmozódása

csitítsuk és türelemre intsük."9 - Lelkészek, nem lelkészi egyházi vezetők letartóztatása, perbefogása nemcsak a Tiszántúlon történtek, hanem országos jelenség volt.10 Ravasz László 1945. November 21-én elmondott püspöki jelentésében ezekről a tényekről így szól: "Magyarországon a háború elvesztésével az egész politikai rendszer szélső jobboldalról olyan erővel vágódott át a szélső baloldalra, hogy ezt az átcsapódást méltán nevezhetjük az egyik legnagyobb magyar forradalomnak. Közállapotainkat még korántsem lehet kiegyensúlyozottaknak nevezni. Ezért van az, hogy a végleteket feloldó' és kiegyenlítő szintetikus erők még mindig nem hatalmasodtak el. Sokszor az a benyomásunk, mintha a jobboldali fasizmust baloldali fasizmus váltotta volna fel, s szívszorongva figyeljük, hogy az ellenkező végletekbe szédületesen kilengő inga mikor tér nyugalmi állapotba. De ha elfogulatlanul tekintjük az elmúlt tíz hónapot, azt kell mondanunk, hogy ha lassan is, de a demokrácia erősödik, s hisszük, hogy ez a nemzet megtalálja önmagát..."11 - Ravasz László bizakodásának, "optimista" várakozásának az adott alapot, hogy az 1945. November 4- én tartott országgyűlési választásokon a Független Kisgazdapárt a szavazatok 57 %-át, a Magyar Kommunista Párt pedig mindössze 17 %-át érte el. így November 15-én Tildy Zoltán szeghalmi református lelkész, a Független Kisgazdapárt országos pártvezére lett a miniszterelnök. Majd amikor 1946. február 1-jén Tildy Zoltán köztársasági elnök lett, a miniszterelnöki székbe Nagy Ferenc került, aki a Budapest Kálvin téri egyházközség főgondnoka volt. (Az nyilvánvaló volt, hogy a Kisgazdapárt egyedüli kormányzásához, vagy a Kommunista Párt nélküli koalícióhoz a szovjet irányítás alatt álló Szövetséges Ellenőrző Bizottság /SzEB/, illetve az országot megszálló Szovjetunió nem járulna hozzá.)

ÚT A HATÁROZOTT FELLÉPÉS FELÉ A MOTIVÁLÓ OKOK FELHALMOZÓDÁSA

Az események azonban nem a várakozásnak megfelelően alakultak, a balratolódás szovjet és magyar belügyi erők fokozott fel- használásával felgyorsult. 1946. március 5-én a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Szaktanács és a Nemzeti Parasztpárt részvételével megalakult a "Baloldali Blokk"12, amelynek követelései

9 A levelet közzétette Barcza József: "Révész Imre két publikálatlan levele" cím alatt In: Confessio, 1989. 4. sz. 118-119. — Révész Imre 1944. december 1-jén a tiszántúli tankerület pedagógusainak küldött "Bizalmas utasítás"-ában nyugalomra, türelemre, az új rendszer elfogadására intett. Bár ismeretei alapján sokat sejthetett, de ilyen bekövetkező' eseményekre 8 sem gondolt.

10 Ezek feltárása és feldolgozása folyamatban van.

11 Ravasz László XXIII. és XXIV. püspöki jelentése. Bp. 1945. 18. Részleteket közöl belőle Bárczay Gyula (szerk.) "Ravasz László: Válogatott írások 1945-1968". (Bern, 1988. 54.)

12 Nagy Ferenc miniszterelnök az emigrációban írt emlékiratában erről így ír: "Elsó' súlyos tévedésem volt, hogy eltűrtem a Baloldali Blokk megalakulását. A koalíción belül való kommunista vezetés alatt álló külön tömörülést nem lett volna szabad 106