Dienes Dénes: Tanulmányok a Tiszáninneni Református Egyházkerület történetéből (Sárospatak, 1998)

PATAK ÉS ERDÉLY

pedig még inkább ösztönözte a belső peregrinációt. A közös gyökerű iskolai törvények alapján kirajzolódó iskolai szervezet a hangsúlyeltolódásokkal együtt is hasonló képet mutatott neves kollégiumaink belső életét tekintve. Egyenesen törekvést láthatunk arra nézve, „hogy ezek az iskolák ne egymástól függetlenül, hanem egymást segítve fejtsék ki tevékenységüket. Ezért fogadtak kölcsönösen szívesen egymástól diákokat és tanárokat, s tudtak beilleszkedni a máshonnan jött, de azonos lelki szellemi arculatú, s azonos vagy közel azonos belső rendhez szokott tanítványok és tanítók. Olyan belső mozgást tett lehetővé ez az iskolarendszer, mely mindegyik iskolát gazdagította és gyarapítottaf Összevetve a marosvásárhelyi és gyulafehérvári legkorábbi törvényeket a patakival, Erdély és Sárospatak viszonylatában is helytálló az idézett megállapítás.1 2

Elérkeztünk oda, hogy figyelmünket Patak és Erdély tanár- kapcsolataira fordítsuk. Egyidős ez a tárgyalt diák-átjárással. A pataki iskola első nagy felvirágzását éppen annak köszönhette, hogy 1566- ban az antitrinitarius küzdelmektől megcsömörlött Szikszai Fabricius Balázs, „hogy ne hallaná az Isten Fia ellen szórt iszonyú káromlásokat, elhagyta Erdélyt és visszatért a sárospataki gimnáziumba, Mél- tóságos Perényi Gábor főúr pártfogása alá, hogy a sokkal békésebb tartományban, messze az eretnekek lázasztó és istentelen izgatásaitól, mintegy vihar után révpartot találva, az ifjúság tanítására szentelje életét".3 Két évvel korábban éppen innen ment Kolozsvárra. A Heltai Gáspár által kiadott Mátyás királyról szóló munkához ő írt előszót 1565-ben, ami kolozsvári szereplésének elismerését mutatja. Nem lényegtelen, hogy Szikszai volt az antitrinitarizmus elleni küzdelem egyik legelső harcosa.

Erdőbényei Deák János Gyulafehérváron tanult, majd marosvásárhelyi tanár lett. Rákóczi György rábízta fiainak nevelését is. Csak ezután ment külföldre, 1634-ben. Hazatérve, 1637-ben, Patakon lett tanár. Szelíd puritanizmusa Sárospatakot és Marosvásárhelyt egyaránt gazdagította.

1 Bölcskei Gusztáv: A kezdetektől a váradi iskola beolvadásáig. In: A Debreceni Református Kollégium története. Szerk. Barcza József. Bp. 1988.18-19.

2 Koncz József: A marosvásárhelyi evang. reform, kollégium története. M.vásárhely 1896. 66-79. Váró Ferenc: Bethlen Gábor kollégiuma. Nagyenyed 1903. 98-103. Szentimrei Mihály: A Sárospataki Református Kollégium 1618-as rendszabályai és 1620-as törvényei. Sp. 1996.

3SpF 1864. 305.

125