Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)
II. rész - VI. Az egyházi ének fogalma
így látja az egyházi ének rendeltetését Szegedi Kis István is. A „Loci Communes”-ban ezt írja: „Milyen célból állíttatott be az egyházi ének. Azért, hogy a lélek indulatait megnyugtassa, hogy a hangok kedvességével az értelmet megmozgassa és nevelje, hogy általa Istent prédikáljuk.”159 Az egyházi ének erre a reformátorok által is tanított rendeltetésére újabban mind nyomatékosabban mutatnak rá. így pl. Paul Gabriel a már idézett munkájában ezt íija: „Ezért az ének feladata az egyházban akkor van helyesen leírva, ha az egyfelől a gyülekezet énekelt imádsága és ha az másfelől az énekelt evangélium.”160 Összefoglalásképpen mi az egyházi ének rendeltetését abban látjuk, hogy' az egyfelől az evangélium, az Isten Igéjének terjesztője, egy áldott eszköz, melyen keresztül Isten szólal meg, amikor neki tetszik. „Az egyházi ének értelme, hivatása, feladata ma és holnap ez: eredj és hirdesd Istennek országát.”161 Másfelől az egész teremtés teremtettség célja (finis totius creaturae) az, hogy az Istent áldja és dicsérje. A mennyei gyülekezet képében a földi gyülekezet is megláthatja igazi rendeltetését, hogy t.i. Istent és az Ö szent Fiát szüntelenül áldja és magasztalja. Mennél inkább megvalósul ez itt alant, annál inkább hasonlatos lesz a mennyei gyülekezethez. Az egyházi ének a gyülekezet fohásza és imája, vele Istent szolgálja nem azért, mert erre Istennek szüksége van, a mi javunkat szolgálja az, hiszen ezáltal vonjuk magunkhoz Istennek sok áldását és ajándékát. Mint prédikáció „egy módja az Igének, melyben Krisztus szólal meg(Er ist eine Weise des Wortes in dem Christus sich zu Gehör bringt).162 Mint imádság az egyházi ének az ember válaszát viszi Isten elé az Ö megszólítására. Az egyházi énekben gyülekezetei teremtő szó van, mert Isten Szentlelke hatja át s ezért közösséget formáló hatalom, mert közösség csak ott lehet, ahol ez a kettő: Ige és imádság: Isten megszólítása és az ember felelete, hallhatóvá lesz. Az egyházi ének munkáját leírja Katharina Zell Luther Márton tanítványa énekeskönyve előszavában (Strassburg, 1534): „Tanítsd gyermekedet és cselédedet, hogy megismerjék: nem embereknek, hanem Istennek szolgálnak, hogy hűségesen és hitben gazdálkodjanak, engedelmeskedjenek, főzzenek, kötényt mossanak, gyermeket fürösszenek és ápoljanak, és hasonló munkát végezzenek, melyek az emberi élethez hozzátartoznak és e munkák közben Istenhez térjenek és éneklés hangjával is. Tanítsd meg őket, hogy ebben sokkal inkább tetszenek Istennek, mint a pap, barát és apácák, kik érthetetlen karéneket énekelnek. Az tetszik ugyanis az istennek, ha a mesterlegény munkájában, a 159„In quem finem sit institutus cantus ecclesiae. Út animi affectus commponat. Sonorum iucunditate sensus rnovest, erudiat Deum per illum praedicamus.” I.m. 352. 160 Paul Gabriel: i.m. 8. 161 f.i.m. 12. 102 G.Rittel: i.m. sv. 68
