Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)

I. rész - III. A reformátorok az egyházi énekről - b.) Kálvin János az egyházi énekről

Az egyházi ének segítő-eszköz." Isten eszköze, amit megszentel és igénybe vesz, hogy vele és általa a maga munkáját elvégezze. Az ének ugyanis „az Istenről való gondolkozásban gyakorolják és ébren tartják az észt, amely mivel ingatag és változékony, könnyen alábbhagy a buzgóság- gal és szerte csapong, ha csak különböző segédeszközök nem támogatják/’99 100 101 102 * Az egyházi ének tehát Isten kegyelmére mutat, az Ő ajándékozó bőségére. A keresztyén ember számára olyan az ének, mint a rokkant ember kezében a bot, követésében van mire támaszkodnia.

De beszél Kálvin az énekről úgy is, mint orvosságról }m Mint megelőző orvosságról}02 (Remede, une medicine preservative). Az ének Istennek egy óvó intézkedése. A keresztyén embert az énekkel, mint egy korláttal veszi körül. Isten ugyanis azokat, akiket elhívott, meg is akarja tartani. Jelekkel vette körül életünket. A sok jel közül egy az ének, amelyet azért állított fel, hogy figyelmeztessen. Figyelmeztesse a bűnre igyekvő embert szinte életének minden percében.

b.) Az ének és éneklés célját Kálvin a legváltozatosabb és legkülönfélébb konkrét tényekben látja. A Szentírás arra tanít, hogy „örvendezzünk Istenben és hogy minden egyéb örömünknek ez legyen a valódi célja.”1Cb Evég- ből „minden lehetséges utat-módot megád nekünk arra, hogy mi abba a valódi lelki örvendezésbe foglaljuk magunkat...”104 Ilyen Istenben való örvendezést gerjeszt és táplál a mi szívünkbe. Az ének és éneklés célját továbbá abban látja, hogy' az emberi szíveket még forróbban még szenvedélyesebben buzgó segítségül hívásra és dicséretére indítsa és gerjessze fel.” Ugyanez a gondolat csendül ki az 1541 és az 1561 évi Ordonnenceokból is, melyekben az éneklés fontosságát ismételten hangsúlyozza: „helyes dolog lesz bevezetni az egyházi éneket, hogy ezek is lelkesítsék a népet az Isten imádására és dicséretére.”105 „Az 1537 évben Kálvin Farellel együtt megjelent a kétszázak tanácsa előtt Genfben és kérik, hogy a tanács engedélyezze a zsoltárok éneklését, mert híveknek imádságai annyira fagyosak, hogy az gyalázatra és zavarra vezet.” Vagy más helyen: „A hívek imádságai annyira fagyosak, hogy' emiatt szégyenkeznünk és restelkednünk kell.”106 Az ének a gyülekezet kedélytelen és száraz gy akorlatát megszünteti és olyan

99„Dieu done ordonne ce Cantique, afin que le peuple eunt inoumellement en la bouche un tesmoísnage contre soy, et qu’il fust retanu s’il estoit possible par se moyen-la. Corp. Ref.LVI. 621 p.

100 Institutio 111.20:31. (Rábold-Czeglédy)

101 „Or sainct Paul voyant que ce vice-la est par trop commun au monde, nous monstre ici le remede, e’est a scavoir que nous parlions les autres cantiques, en hamnes: e’est a dire qu’on oye de nostre bouche les loungues de Dieu.” Corp. Ref. LXXIX. 724.

102 Corp. Ref. XVm. 621.p.

1<b Kálvin János előszava a zsoltárokhoz. I.m. 5.

104 f.i.h.

105 ,J1 sera bon dintroduyre les chantz ecclesiastiques pour mieux inciter le peuple a pryer et louer Dieu.” Idézi: Nagy Sándor Béla: i.m. 521.jegyzet.

106 „Les oraysons fidelles sont si froides que cella nous doyt toumer a grand honte et confusion. Les pseulmes nous pourront inciter a esleuer nos coers a Dieu...” Corp.Ref. XXXVm. 612.p. Idézi: Nagy' Sándor Béla: i.m. 80. 520.jegyzet

45