Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)

I. rész - III. A reformátorok az egyházi énekről - b.) Kálvin János az egyházi énekről

melegséget és szívélyes barátságos légkört teremt, amely nélkül keresztjén istentisztelet el sem képzelhető. Ez a fagyos és száraz imádkozási mód a zsoltárok éneklésével egyszerre megszűnik. Ebben a vonatkozásban Kál\in az ének rendeltetését otthonos és barátságos, szívélyes és testvéri légkör kialakításában látja.

Az ének - tanítja tovább Kábán - az istentiszteletet többi alkotórészével együtt a gyülekezet építését szolgálja.107 108 Épít, mint maga az igehirdetés. Jól látja az ének kettős irányú hatását is, hogy t i. az ének Isten felé egy' felelet: ima, az emberek felé: intés, példamutatás, tanítás. Az egyházi énekelnek erre az utóbbi tekintetére \álágosan mutat rá ezekben a szavakban: ..Mert mi közben minket szent Pál arra indít, hogy lélekben énekeljünk az Úrnak, ennek az az értelme, hogy ne gondoljuk, hogy tartozásunkat rójuk le, mint olyan sok képmutató, akik Istent csupán szájukkal dicsérik, noha telve vannak hidegséggel. Két dolgot állít itt, melyeket nem szabad egymástól elválasztani: az egyik az, hogy az Istennek énekeljünk és a másik, hogy felebarátainkkal beszéljünk.?!l0S Ez a kettő egyszerre csak az énekben, azok éneklése által történik.

Az ének belevon az istentisztelet közös cselekményébe. Az egész gyülekezetnek kell énekelni és a gyülekezet közös énekében, az együttcselekvő tagok dicséretében ábrázolódik ki az egy' test, mely a Krisztust teste.

Az éneklés nemcsak az érzelmi életünket befolyásolja, hanem az értelmünket is. Az értelmi tevékenység az énekben megóv attól, hogy valami érzelgős és illúziós álomvilágba ringassuk bele magunkat, mely elszakít a valóságtól. A gyülekezetnek a földön kell énekelni, azzal az örömmel, hogy Isten ezen a földön is megtalál: az istentisztelet igehirdetésében és sákra- mentumaiban találkozást készít a gyülekezettel.

c.) Amikor Kálvin az énekről beszél, alatta mindig kettőt ért: a dallamot és a szöveget. Számol mindkettő különböző voltával, amely az éneklés tényében lesz eggyé. Azt tanítja, hogy- a szöveg nem lehet más csak az Isten igéjéből merített. Legalkalmasabbnak tartja a keresztyén ember énekéül a zsoltárokat. Ha azokat énekeljük, bizonyosak lehetünk a felől, hogy' jól \á- lasztottunk. Azért is alkalmasak a zsoltárok, mert bennük az ember teljes tükörképét látta... „Nincs olyan hajlam az emberben, mely a zsoltárokban, mint tükörben ne volna felmutatva/’109 Azt is tudnunk kell, hogy bár Kálvin a Szentírás alapján elismeri, hogy az egyházi éneknek három fajtája lehetséges: zsoltár, dicséret és lelki ének, s bár a közöttük levő különbséget meg107 ... regardions combién c'est exercise-ci est froid et maigre entre nous, a scavoir de parier mutuellement en cantiques en hymnes et en louanges de Dieu. Car on ne peut arracher de nous a grande peine un seul not qui sóit d'edification... ” Corp. Ref. LXXIX. 726.p.

108 Or cependant sainct Paul nous advertit qu’il nous taut chanter an esprit a Dieu: a fin que nous ne pensions point nous acquitter comme beaucoup d’ hypocrites qui magnifieront Dieu seulement de la langue, encores qu’ils soyent pleins de froidure. n met done ici deux choses, lesquelles ne se doyvent poin pariion avec nos prochains.” Corp. Ref. LXXIX. 725.p.

109 „... il n’y affection en l’homme laquelle ne soit ysi represente come un miroir.” Idézi: Nagy Sándor Béla: i.m. 530.jegyzet

46