Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)

I. rész - III. A reformátorok az egyházi énekről - b.) Kálvin János az egyházi énekről

óvakodnunk kell, hog}' a figyelmet semmi el ne vonja az Igétől. A zenét tehát - Káhin szerint - alkalmazhatja a kegyesség is a maga céljainak a szolgálatában és az emberek lelki javára, de csak azzal a feltétellel, hogy távol marad tőle minden bűnös csábítás és hiábavaló élvezetvág}' gondolata.”55 A keresztyén ember szabadságára bízza a döntést azzal, hogy a maga óvó és intésszavát ehhez hozzáfűzi: „minden szabad nekem, de nem minden használ” - második része lesz előtte hangsúlyos. Nem használ - tanítja - a zene bevezetése az istentiszteletbe, mert itt „az Ige hirdetése a legfontosabb és nem szabad megengedni, hogy valami is nagyobb érdeklődést támasszon a hallgatóság lelkében, mint Istennek -Igéje.”90 A zene bevezetése az isten- tiszteletbe az evangélium elhomályositását jelentené és könnven okot és indítást adna és szolgáltatna arra, hogy a törvény más hasonló rendelkezéseit is feltámasszuk (áldozat, füstölő, mécses stb.). Nem szabad ezt megtennünk „hacsak nem akaijuk eltörölni az evangélium tökéletességét és nem akaijuk elhomályosítani azt a teljes xilágosságot, amelyre a mi Urunk Jézus Krisztus hívott el minket.”95 96 97

De legsúlyosabb indoka a zenének az istentiszteletbe való bevezetése ellen az, hogy erre nincs utasítás az evangéliumban. Nincs parancsunk az Úrtól. Ha pedig valami az istentiszteleti cselekmények közül nem gyökerezik az evangélium tanításában, elvetendő. Az emberi kitalálások csak ékte- lenségek. melyek Isten nevét megcsúfolják.

2. Az egyházi ének. Ellentétben a zenével, az egyházi éneklést és annak gyakorlását amiál nagyobb buzgalommal ajánlja a g}ülekezetnek. Az egyházi ének ápolását szívügyének tekintette és annak teijesztésére és ápolására mindent megtett.

a.) Káhin János azt tanítja, hogy az ének az imádság egyik formája. Az egyházi ének nénekelt imádság. Az istentisztelet rendjében nem valami „újabbkori találmány” az istentisztelet másik két lényeges alkatrésze: az igehirdetés és a sákramentumok mellett, hanem annak az istentiszteletben való alkalmazása az evangélium határozott parancsára támaszkodik.

Káhin János az egyházi ének lényegét többféle meghatározásban igyekszik megragadni és jellemezni. Egyszer úgy beszél az énekről, mint tanúról,98 ezt pedig Isten adja az ember szájába, mely előtte bizonyságot tesz. Az egyházi ének Istenről beszél naponként az embernek. Az éneknek ez az eleven valósága az énekhez és az énekléshez kapcsolódó Szentlélek által lehetséges. Az ének által a Szentlélek int, tanít és figyelmeztet.

95 „... la musicque est de telle sorte, qu’elle peut estre appliquée aux offices de piété et profité aux hommes, pourveu que les allechemens vicieux en soyent ostez aussi la vaine délectátion qui retire les hommes de mellieurs exercises, pour les occuper a vanité...” Corp. Ref. 100. Idézi Nagy S. Béla: i.m. 85.

96 Idézi: Nagy Sándor Béla: i.m 85.

97 „quod itaque fuit in usu tempore legis nullum hodis locum apud nos obtinet... quod sufficiat pura et simplex divinarum laudum modulatio corde et ore nostro sunguli idiomate... nisi perfectionem evangelicam velimus abolere et plenam lucem quam in Christo Domino nostro consequuti sumus obscurare. Corp. Ref. LVE[. 259-60. Idézi: Nagy S. Béla: i.m. 85.

98 Corp.Ref. LVI. 621.p.

44