Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)

I. rész - III. A reformátorok az egyházi énekről - b.) Kálvin János az egyházi énekről

mind a nőket a gyermekeket: szokjanak hozzá a zsoltárok énekléséhez s ezáltal igyekezzenek lélekben fölemelkedni az angyalok társaságába. Ámde azt se felejtsük, amit Pál apostol mond: a szent énekeket nem lehet másként énekelni, csak szívből. Szívből énekelni pedig annyit jelent, mint értelemmel énekelni. Éppen ebben van a különbség úgy mond Ágoston, az emberek és a madarak éneke közt, lám, szépen tud énekelni a kenderike, a fülemile meg a papagáj is, de értelme egyiknek sincsen. Az ember pedig éppen azt kapta ajándékba Istentől, hogy ha énekel, tudja is mit mond. Viszont a megértésnek járjon nyomában a szív érzelme is, az pedig csak úgy lehetséges, hogy az éneket emlékezetünkbe véssük, s ekképpen lelkünk szüntelenül tudja zengeni azt. Mindezeknél fogva ezt a könyvet különösképpen ajánlom mindenkinek, aki Isten szerint való szent örömre vágyakozik, olyanra, amellyel egyként szolgája saját üdvösségét, meg a felebarátai javát. De nincs is szükség rá, hogy nagyon ajánlgassam: hiszen ez a könyv önmagában hordja becsét és dicséretét. Bár csak lenne az emberekben annyi meggondolás, hogy elhagynák eddig szokásos énekeiket, amelyek részint üresek és ledérek, részint ostobák és esetlenek, részint pedig szennyesek és hitványak és ennek következtében valamennyi rossz és ártalmas - a bárcsak ezek helyett megszoknák ezután ezeknek az isteni és mennyi énekeknek az éneklését, együtt a jó Dávid királlyal. Ami a dallamokat illeti, azért alkalmaztunk ebben a könyvben is ilyen fegyelmezett dallam formákat, mert ezeket ítéltük legalkalmasabbnak arra, hogy a szent tárgyat megfelelő súllyal és méltósággal zengjék és hogy - amiként kifejtettük - a szent gyülekezetben is énekelhetők legyenek."92

A fenti két hosszabb idézet alapján, melyek közül az elöljáró beszéd ma is élvezette] és lelki haszonnal olvasható hymnológiai tanulmány, valamint igen sok heben elszórtan található kisebb megjegyzések, kitérések alapján Kálvin János gondolatait az egyházi énekről és zenéről a következő pontokban foglalhatjuk össze.

1. A zenéről és az egyházi zenéről. A zene Isten ajándéka. Isten az embert megajándékozta vele, hogy ezzel neki éljen. „Egyéb dolgok között, amelyek alkalmasak arra, hogy az embert megörvendeztessék és neki gyönyörűségére szolgáljanak legelső, vág)' legalább is egyike a legfontosabbnak a zene. Azért ezt Isten ajándékának kell tekintenünk/’93 Az első dolog tehát, ami meglepheti azokat, akik Kálvint minden öröm megfojtójának és minden zene kárhoztat ójának tartanak sok hamis és legtöbbször rosszindulatú vélekedésre támaszkodva az, hogy Kálvin nemcsak értékeli a zenét, hanem egyenesen Isten ajándékának tekinti. Ha pedig a zene Isten ajándéka - tanít tovább Kálvin - akkor azzal éljünk Isten dicsőségére. Az ember kötelessége, hogy amit Istentől kapott, azt hálás szívével visszaadja Őneki, és az

93 ÉnekeskömT református kereszttyének számára. Szubotica, 1939.

93 „...entre les autres choses, qui sont propres recreer l’homme et luy donner volupté, la Musicque est la premiere ou l’une des pricipalles: et nous fault estimer que c’est un dón de Dieu. Corp.Ref. XXXIV. 169-70. Idézi Nagy Sándor Béla: i.m. 85.

42