Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)
II. rész - XI. Az egyházi ének kritériuma - 5.) Az egyházi ének szövegével és dallamával kapcsolatos követelményekről
egy ember által teremtett világba, mely csalóka és időleges, s éppen ezért nem igaz, mert mindenestől az ember müve. Ebben a muzsikában éppen azért bizonyos értelemben teremtésről van szó, belőle az isteninek lehelletét érezzük. Az Istent azonban nem az érzületben, nem is a gondolatban ismerhetjük meg, nem mi formáljuk Öt. Istent csak kijelentéséből ismerhetjük meg. Az egyházi muzsika a kijelentés hangját visszhangozza. Az egyházi muzsika azoknak a muzsikája, akik Jézus Krisztus által összegyűjtettek. Ez a zene is az ember zenéje, azonban nem csupán a saját hangját adja vissza, mert ennek a zenének alaphangja a hit hangja. Ezt a hangot mindenestől meghatározza az Isten Igéje. „Az egyházi muzsika azoknak a muzsikája, akik Isten előtt állnak.” Az egyházi muzsika azoknak a muzsikája, akiket Isten: a Teremtő és Megváltó megragadott. Az egyházi zene is kiragad ebből a világból, de nem egy álomvilágba, nem egy elképzelt világba visz át és kapcsol ahhoz, hanem Isten világával. „A zeneművészet az egyházi muzsikában éppúgy a teremtés- és Krisztus-hitből él, mint minden más az egyházon belül.”294 Megérzett ebből valamit Tompa Mihály is, amikor a „Haragszó” c. költeményében ezt íija: Harangoznak.... menjünk az Úr házába! Óh hívek, jertek, jertek el! A jobb élet elöérzelme hat meg, Ha sok nép együtt énekel; Aranytenger van a mennyben, Szent tengere az éneknek; Arany patak mi énekünk. Rengő hullám velünk Mennybe folynak, mennybe sietnek. Az egyházi ének lényegét tekintve éppen azért eszchatologikus az egyházban.29"’ „Miközben énekelünk a mi Istenünk dicséretét egyházában, az istentisztelet ama részében foglalatoskodunk, amely minden más között a legközelebb van a mennyhez és az a szomorú, hogy minden más között talán ezt végezzük legrosszabbul a földön.”296 Az éneklő földi gyülekezet énekével abba a seregbe kapcsolódik fele, mely Isten országában szüntelenül zengi Megváltója dicséretét. Az elmúlt évtizedekben elveszhetett az egyházak prédikációjából az eszchatologia, sok éven keresztül talán egy gyülekezetben sem volt szó arról az országról, mely felénk közelít. De nem veszett ki a hívek szájából az ének: a zsoltár, dicséret és lelkiének. A napról napra felzendülő ének pedig szüntelen rámutatás volt arra az országra, mely az 294 W. Gurlitt: i.m. 210. 295 „Als ein eschatologischer Vorgang ist es in der Apk. begriffen, 5,9; 14,3 wo deshalb z.T. von einer die Rede ist. Galt iin Judentum: Ein neues Lied wird Israel erst singen in den Tagen des Messias als Loblied für die Wunder seiner Erlösung, so sind für die christliche Kirche diese Tage jetzt angebrochen...” G.Kittel: i.m. 165. 296 The Preface to the 1720 Edition of the Hymn of Isaac Watts (1674-1748) Hymn Society. 1948. IV. Nr. 2. 131
