Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bereczki Róbert: A 16. századi magyar dallamaink tanítása a református oktatási intézményekben
Bereczki Róbert énekeskönyvünkben. Közvetlen rokonságot mutat a „Magos kősziklának oldalában nyílik” kezdetű népdallal,54 mely lehetőséget ad az órán népzenei archív felvétel meghallgatására és színesíti az ének kilencedik osztályban történő megtanítását. A 242. dicséret igen népszerű tétele énekeskönyvünknek, melynek szövege a Te Deum parafrázisa. Dallama az O gloriosa о spedosa Mária-énekhez kapcsolható, melyre már a 16. századi református énekeskönyvek ad nótám jelzéssel utalnak.55 Egyszerű szerkezete és rövidsége miatt, általános iskolában és gimnáziumban is taníthatjuk énekünket. A163. énekünkhöz több szöveg is kapcsolódik, az eredeti azonban Szegedi Gergely 122. zsoltárparafrázisa. Népzenei archív felvételek igazolják népszerűségét, bár szomorkás moll dallama miatt nem tartják összeillőnek örvendező szövegével,56 ezen azonban lendületes előadással lehet segíteni. Szép dallama és lelki töltete miatt is fontos, hogy tanítsuk ezt az istentiszteleti kezdő éneket általános és középiskolában is. A dicséret megszerettetésének titka a szép kifejező éneklésben rejlik, ami hozzájárul kezdőénekeink számának növeléséhez. Ismeretlen szerzőtől származó, Szentháromságot dicsőítő ének a 241-es számú, melynek szövege aló. század végétől mostanáig megtalálható énekkönyveinkben. Az énekeskönyv több szöveget kapcsol hozzá, Sztárai Mihály versét, egy jeremiádot és egy Balassi vers néhány versszakát. Dallama jóval régebbi, már 1550 körül ismert volt.57 Kis hangterjedelmének, egyszerű szerkezetének és rövidségének köszönhetően általános iskolában, de akár gimnáziumban is tanítható. Szegedi Gergely adventi jövendölésről szóló éneke a 311. dicséret, mely 1566- ban Váradon jelent meg, de a 19. század elején feledésbe merült. Református énekeskönyvünk az 1744-es kolozsvári énekeskönyvre támaszkodva közli mixolíd dallamát.58 Az ének tanítása 9. osztályban javasolt. A 240. dicséret a 27. zsoltár parafrázisa, mely Pap Benedek alkotása 1570-ből. Dallama az Árgirus-melódia rokona, mely históriás ének 4xl2-es szerkezetét a kis Ba- lassi-strófának megfelelően alakították át. A katolikusoknál főként halottas szövegekkel élt ez a dallam, ezért a néphagyományban is elterjedt, mely lehetőséget kínál az órai tanításba és zenehallgatásba való beillesztésre. Ennek a dallamnak rokona a 486. dicséreté is. Ennek szövege, mely ismeretlen szerzőtől származik 1635-ben jelent meg Lőcsén.59 Érdemes e két éneket párban tanítani kilencedik osztályban, összehasonlítva és egyben felhívva a figyelmet a zenei egyezésekre. A 260. dicséret Sztárai Mihálynak a 23. zsoltár alapján írt parafrázisa, mely a három soros Balassi-strófát 4 sorosra bővíti, így ennek a szerkezetét nagy Balassi-strófának nevezzük. Dallamát a Cantus Catboliahen és 18. századi református énekkönyvekben 54 Uo„ 99. 55 Uo„ 99-100. 56 Uo„ 101. 57 CsoMASzTóth:i.m., 138-139. 58 Dobszay: A magyar népének, i. m., 10 59 Uo„ 103-104. 52 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017-3
