Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bereczki Róbert: A 16. századi magyar dallamaink tanítása a református oktatási intézményekben
A 16. századi magyar dallamaink tanítása a református oktatási intézményekben lelhetjük fel, a mai tétel az 1774-es debreceni énekeskönyvben lévőt közli.60 Szövegének különlegessége, hogy minden versszakban a zsoltár egy fél sorát veszi alapul, és a továbbiakban azt magyarázza meg, tehát ez az ének egy igemagyarázat is egyben.61 Dicséretünket általános iskolában és gimnázium kilencedik osztályában is taníthatjuk. A 369. dicséret a 16 században keletkezett népénekek egyik legszebb alkotása. Batizi András dallama, Luther Márton Credo énekéből való kivágatokon alapszik.62 Ez a pünkösdi tételünk kevés gyülekezeti alkalmon szólal meg, ezért nagyon fontos, hogy negyedik és kilencedik osztályban is tanítsuk ezt az éneket. Az órai tanításba zenehallgatásképpen bevonható Kodály Zoltán feldolgozása, illetve gimnáziumi vegyeskarnak is megtanítható. Népszerűségét, közkedveltségét elősegíthetjük azzal, hogy belehelyezzük az iskola diákjainak konfirmációs liturgiájába.63 A Jer dicsérjük e% mái napon kezdetű karácsonyi ének, szintén Batizi András alkotása, mely református repertoárunkban a 317. dicséret. Eol hangnemű dallama rokonságban áll az előzőleg tárgyalt 369. dicséretével, melyben népzenei fordulatok is fellelhetőek.64 Nagyobb ambitusa és magvas tartalmi mondanivalója miatt ezt az éneket kilencedik osztályban javasolt tanítani. A 362. dicséret szerzője ismeretlen, melynek dallama az új stílusú népdal szerkezetét idézi.65 Szövege az elnyomásról, kirótt ítéletről és az ilyen viszontagságok közepette is helytálló nemzedékről szól. Református gyülekezeti énekünk ma különösen is nagy aktualitásokkal bír a keresztyén vallásúak üldöztetései miatt, ezért kilencedik osztályban feltétlenül tanítsuk, megemlékezve eleink hitüket megtartó, helytálló magatartásukról, illetve rávilágítva arra, hogy ma nekünk is hasonlóképpen kell cselekednünk. Úrvacsora előtti énekbe foglalt gyónás a 213. dicséret, melynek daliami szerkezete, motívumai az első tónusú antifónákat idézi. Ez a tétel népzenei vonásokat és népzenei fordulatokat hordoz magán, továbbá Somogy megyéből archív felvétel közli másik dallamváltozattal és halottas szöveggel.66 Bűnvallási mivolta miatt kilencedik osztályban célszerű tanítani az éneket, megragadva az emberi bűnök kifejtésének lehetőségét. Némethi Ferenc tokaji várkapitány parafrázisa a 273. dicséret, melyet a 77. zsoltár alapján írt. A református énekkönyvekben a XVI. századtól a XIX. század elejéig folyamatosan élt. Dallamának eredete négy korábbi tétellel mutat rokonságot: egy 5-b3-4 kadenciájú himnusz eredetű énekkel, Illyés István Soltári énekével, egy Udvarhelyi népi dallammal és egy 5-1-4 kadenciájú fríg dallammal. Ez utóbbit közli református gyülekezeti gyűjteményünk is.67 Általános iskolában és gimnáziumban is tanítható ez a tétel. 60 Uo„ 104. 6' Csomasz Tóth: i. m., 151. 62 Dobszay: A magyar népének, i. m., 105. 63 Csomasz Tóth: i. m., 196. 64 Dobszay: A magyar népének, i. m., 106-107. 65 Csomasz Tóth: i. m., 192. 66 Dobszay: A magyar népének, i. m„ 108. 67 Uo., 108-109. 2017 -3 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 53