Sárospataki Füzetek 21. (2017)

2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK PATAKRÓL - Csorba Dávid: A kálvinista Collegiumok régimódi oktatási modellje, avagy a kooperatív tanulás előképe

A kálvinista Collegiumok régimódi oktatási modellje, avagy a kooperatív tanulás előképe

zad végi Magyarországon Lisznyai Kovács Pál földrajzi atlaszt, földgömböket használt ezek szerint szemléltető eszközként. Ezt tette Kaposi Juhász Sámuel Gyulafehérváron és ifj. Csécsi János Patakon. A Collegium diákjai peregrinációjuk előtt első kézből bővíthették geográfiai, kozmográfiai, korográfiai ismereteiket, koruk legkorszerűbb tankönyvei és segédanyagai segítségével. Az Alma Mater a külföldi akadémiákkal mérhető szintű tudást biztosított diákjainak. A ‘Regnum Hungáriáé’ leírása ennek fényében történelmi tudatosságot és térbeli tájékozódási képzettséget hordoz magában: jelzi a tradícióhoz való viszonyt (Attila és Pannónia leírása Bonfini és Oláh Miklós alapján), az öt folyó szabta szép ország (Duna, Száva, Dráva, Tisza, Maros) beható ismeretét, és az eszmei, politikai, nemzeti hátteret (egységes Hungária felszabdaltsága királyságok által négy részre).

Az egyetemes történeti órák szorosan bibliai és hungarus orientáltsága az ösz- szehasonlító módszer révén a nemzeti sorskérdéseket olyan egyháztörténeti keretbe helyezte, melynek nemcsak eszkhatológiai, üdvtörténeti távlata volt meghatározó, hanem a jelen történeti eseményeit, a magyar és a református értékeket is ebben a horizontban értelmezte. A használt szakirodalom felöleli mindazon munkákat, melyek a reformáció történelemképének kialakulásában jelentős szerepet játszottak. A patrisztika egyháztörténeti műveire (Euszébiosz, Sozomenus) és a lutheránus ortodoxia alapvető összefoglalásaira támaszkodik: Melanchthon világtörténelmi előadásaira (Chronicon Carionis), Johann Sleidanus és Sulpitius Severus egyháztörténeti munkáira (utóbbi alapján készült Martonfalvi Szent Historiája), Christianus Matthiae Theatrum Historiája, Johannes Cluverius geopolitikai (Építőmén histori- arum) és Georgius Horn politikai jellegű (História Ecclesia et Politico) munkáira. Szép példája a tanár—diák kapcsolatnak a következő megjegyzés: „Flavius Josephus: Histor. de Bello Judaico, quem habui a Clar. Lisznyai ad manus”.14 A tantárgy megszerettetése nem csupán az órán alkalmazott módszereken múlott már akkor sem, hanem a személyes, élő kapcsolaton.

Szilágyi Tönkő Márton a héber nyelv, természetfilozófia (= fizika), majd 1681 után a teológia professzora (ekkor még dogmatika s etika együtt szerepelt) hasonlóan jelentékeny szerepet játszott Ember Pál életében. A neves tanár iránti tisztelet sugárzik a következő mondatokból: „perfecto vota et postulata nostra foetici re-so- lutionem potiventur, etc. ita persuasebat tam egregia motiva CAatissimus Martinus Szilágyi 1679. 29. Nov. Studium sanctae Linguae Hebrae diligens et alacro, stúdiósáé juventutis Debrecinae”. A frontális osztálymunkával dolgozó kora újkori oktatás jellemzője volt a jegyzetekből való tanulás. A hosszú gyakorlat kialakította a maga szabályrendszerét, úgyhogy mire Ember Pál 1678-tól a Collegium diákja lett, a már nyolc éve tanító Szilágyi Tönkő óráinak kész, rendezett jegyzete állhatott a rendelkezésére. A történelem négyezer éves koncepciójáról írva hivatkozik Ember Pál tanárának nyomtatott jegyzetére, meglehetősen pontosan: „vide de hoc Cladssimi Sylvani Philosophiam Kpplicatam Physicam Specialem Primae par. 5. capp. 1:27, 28. etc.”.15

14 Uo.,24.

,s Uo., 34-35. Ezt a művet később kiadták, ekkor még kéziratban terjedt csak. Lásd: RMK III, 2899.

2017-4 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 111