Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 1. szám - VITA. KORUNK KÁLVINISTA KEGYESSÉGE - Ferenczi Zoltán: Marxizmus, fogyasztói kultúra és ezotéria a református kegyességben
VITA: KORUNK KÁLVINISTA KEGYESSÉGE Reflexiómban Zalatnay István cikkének azt a gondolatsorát fogom továbbszőni, amelyet legjobban az a meghökkentő idézete fémjelez, mely szerint „a református egyház a Kádár-rendszer utolsó feltöretlen zárványa a magyar társadalomban”. *** Ferenczi Zoltán MARXIZMUS, FOGYASZTÓI KULTÚRA ÉS EZOTÉRIAA REFORMÁTUS KEGYESSÉGBEN Kiindulási pontként az egyházunkat alapvetően meghatározó — ám annak értékvilágától teljesen idegen — mennyiségi szemléletre kívánok rámutatni. Ijesztő jelenség, hogy a keresztelők vagy konfirmálók száma csakúgy, mint a pénzügyi mutatók és a választói névjegyzék (stb.) nagyságának mennyiségi szempontjai messze megelőzik a minőségi kritériumokat. De nem elhanyagolható kérdés, hogy egyáltalán meg- engedhető-e a minőségorientált gyülekezetépítési szemlélet jelenkorunk gyülekezetépítési szolgálatában? Ha a lelkipásztorok közötti ötvenszeres (sic!) javadalomkülönbségekre gondolunk1, azonnal érthetővé válik e szemlélet több indoka is. Ha nem is értünk egyet a mára megszokottá vált lelkipásztori karriermodellel, innen nézve könnyen megérthetjük azt. Ezt erősíti még az a jelenség is, hogy a mennyiségi mutatók felmutatásában elöl járó gyülekezetek lelkipásztorai inkább válnak egyházi tisztségviselővé, mint azok a kollégák, akik „alacsony számadatokat” képesek prezentálni2 — azt a látszatot erősítve, mintha a gyülekezet mérete és statisztikai mutatói valamilyen összefüggést mutatnának az ott szolgáló lelkipásztor kompetenciáival. 1 Ahogyan arról néhány évvel ezelőtt beszélt a dunamelléki püspök egy egyházkerületi közgyűlésen. 2 Kosa István (Szánk) sok évvel ezelőtti vizsgálatából kiderült, hogy 100 gyülekezetből mindössze 5-ben volt olyan világi és lelkészi tisztségviselő, aki a KSH szerint átlag alatti reprezentációval rendelkező településről érkezett. 2017-1 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 93
