Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Károly Zsolt: Az örökség és az örökösök
Az örökség és az örökösök vagy ellehetetleníteni, addig Magyarországon ilyen törekvésekre példát legfeljebb a második esetben, az 1950-es és ’60-as években találhatunk. A magyar nyelvű bibliaolvasás tehát eltérő kontextusban jelent meg, és nem primer módon vallási tartalmakkal telítődött. Hogyan olvas Ön Bibliát? 2. ábra A bibliaolvasással kapcsolatos kérdésre — „hogyan olvas ön Bibliát?” — a válaszadók két válaszkategóriában összesen 11 lehetőségből választhattak (2. ábra). Az egyik kategória a szokásos módon időben helyezte el a bibliaolvasás gyakoriságát. A biblia- olvasás napi, heti vagy havi rendszeressége mellett a kitöltők az „egyéb” lehetőségen túl még két opcióból választhattak: az egyik a „nem szoktam rendszeresen olvasni”, a másik pedig az „elég az, amit a templomban hallok”. Ez utóbbi tulajdonképpen az „egyáltalán nem olvasok Bibliát” válasz alternatívája. Miután a rendszeresség a Biblia olvasásának bár meghatározó, de nem az egyetlen módja, az ettől eltérő módok láthatóvá tételére szolgált az első opció az „egyéb” lehetőséggel, illetve a második kategóriában felsorolt válaszokkal együtt. A második kérdéskategória a bibliaolvasással kapcsolatos sajátos attitűdökre hivatkozott. A válaszként felkínált mondatok az egyház belső nyilvánosságának ismert fordulatai. A Biblia a hívők legfontosabb „lelki tápláléka”, Isten szava, melyre - a reformátusok között különösen népszerű 42. zsoltár metaforáját idézve — a vallásos em2017-1 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 75
