Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Károly Zsolt: Az örökség és az örökösök
Nagy Károly Zsolt bér szomjazik. Jóllehet, a metaforából kibontott vallásos érvelés szerint lelki táplálékra ugyanúgy naponta szükség van, mint a testire, ez a metafora mégis inkább az egyén vallási szükségleteit hangsúlyozza, az Isten utáni vágyakozást, semmint a vallásos életfolytatás rigorózus módszerességét. Ehhez hasonló a „csendesség” fogalma is, csak más kegyességi formákra jellemző. A csendesség az Isten előtti elcsendesedés alkalma, olyan magánáhítat, amelynek során a hívő az imádság és bibliaolvasás médiumain keresztül keresi a személyes kapcsolatot Istennel, s amelyet a csendben megmutatkozó transzcendens iránti nyitottság jellemez. A magányos vagy egyéni csendesség mellett a Biblia olvasásának kedvelt formája a kis közösségben végzett tanulmányozás is. Ennek középpontjában általában a bibliaolvasás során kapott személyes „üzenetek”, felismerések közössé tétele, valamint a kis közösség által végzett diszkurzív kontrollja áll. Ezek az alkalmak sokszor a prédikációk normatív bibliaértelmezését alkalmazzák az adott helyzetekre, és azért is nagyon fontosak, mert a hívők — elköteleződésük és vallásosságuk mértékétől függetlenül — a szöveg nehézsége és az értelmezés esetleges buktatói miatt nem ritkán inkább ilyen közösségben olvassák és értelmezik a Bibliát, mint egymagukban. Az „amikor időm engedi” és a „naponta többször is előveszem” válaszok két, egymással alapvetően ellentétes attitűdöt jelölnek meg: míg az első a bibliaolvasást tulajdonképpen szabadidős tevékenységként kezeli, addig a második egy feltehetőleg intenzív vallásosságra utal. A válaszadók több lehetőséget is megjelölhettek, amiből egyfelől az következik, hogy a többszörös válaszok miatt nem lehet egyszerű statisztikát készíteni, másfelől azonban jóval árnyaltabb kép bontakozhat ki az eredményekből annál, amit egy egyszerű statisztika alapján megtudhatnánk. Mint a 3. ábrán látható ugyanis, sajátos a többszörös válaszok megoszlása: • a többszörös válaszok aránya mindig a többségi (T)18 csoportokban a legmagasabb, és a többszörös válaszok aránya jóval magasabb a „határon túli” (ht), mint a magyarországi (hu) részeken. • A többszörös választások esetén a két nagy — rendszerességre, illetve attitűdökre vagy szükségletekre hivatkozó — kategóriából vegyesen választók aránya úgy tűnik, hogy ismét a többségi (T) csoportokban magasabb. • A nem vegyes többszörös választások esetében szinte minden esetben azok vannak többségben, akik a „nem szoktam rendszeresen olvasni” lehetőség mellé valamelyik attitűdre hivatkozó válaszlehetőséget jelölték meg. Jóllehet, az elemszám nagyon alacsony, mindazonáltal sajátos, hogy ezek 72%-a az „Elég az, amit a templomban hallok” opciót választotta másodikként. Úgy tűnik tehát, hogy bibliaolvasási szokások tekintetében két, egymástól viszonylag jól elkülöníthető csoporttal találkozunk, ám nem az olvas—nem olvas különbség igazán meghatározó, hanem az olvasás motivációja. 18 Az egyes csoportok jelölésére használt rövidítéseket lásd a tanulmány végén! 76 Sárospataki Fűzetek 21. évfolyam 2017 - 1
