Sárospataki Füzetek 21. (2017)

2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK PATAKRÓL - Vincze Tamás: Pataki bölcsészeti tanszékekről Pestre távozó tanárok a dualizmus korában

Pataki bölcsészeti tanszékekről Pestre távozó tanárok a dualizmus korában

teológiai tanár így tudósított erről a nemes gesztusról a Sárospataki Lapok ban: „Egyházkerületünk, a tanszékéről távozó Dr. Bokor Józsefnek kérelmét teljesítette s az igazgató-tanács ajánlata folytán, helyzetére való tekintetből, részére a főiskolai pénztárból egyszer-mindenkorra, kegydíjképen 1400 frtot kiutalványozott.

Mi várta Pesten Bokor Józsefet? Mit tudott megvalósítani a fővárosban azokból a tervekből, amelyeket vidéken nehéz lett volna valóra váltani? Bokor igazán csak a pesti évek alatt vált érett pedagógiai íróvá, neveléstörténésszé. Ezt a specializálódást, az európai nevelésügy történetében való elmélyedést segítette, támogatta a habilitációja is, amelynek a végére 1887 nyarán került pont a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyása révén. A magántanári képesítést a sokoldalú tudós „A neveléstan története” tárgykörre kapta meg, s már az 1887/88-as tanév őszi félévében előadást is hirdetett az egyetemen. Első magántanári előadássorozatát „A legújabb angol paedagogia története” címmel tartotta, majd a későbbi szemeszterekben a neveléstörténet más kiemelkedő korszakairól és eszméiről is prelegált a tanrendi előadáscímek tanúsága szerint. Többek között a következő témákról hirdetett féléves előadásokat: „Bölcsészeti bevezetés a pedagógia történelmébe”, „A paedagogia az ó- és középkorban”, „Az újkori philospohia és paedagogia kapcsolatos történelme”, „A nevelés- és oktatástan történelméből: Rousseau és Kant”, „Herbart és iskolája”.5 6 Egészen az 1914/15-ös tanév első félévéig megtalálható Bokor József neve a pesti egyetem tanrendjeiben a pedagógiai tárgyak előadói között. Az utolsó években azonban már csak teljesen általános címmel („A nevelés története”) tüntetik fel a tanrendek Bokor kollégiumát, minden közelebbi, pontosító tárgymeghatározás nélkül.7 Természetesen az igen csekély magántanári díjazásból nem tudott volna megélni a fővárosba költözött tudós, ezért rendszeres, stabil jövedelmet (és a későbbi nyugdíjat) biztosító állásra volt szüksége. Bokor így először a II., majd a VI. kerületi középkereskedelmi iskolában helyezkedett el tanárként.8

Az egyetemi és a középfokú tanintézeti oktatómunka mellett még egy jelentős lehetőség megnyílt a filozófia és a pedagógia jeles művelője előtt a fővárosban: a szakmai-tudományos közélet megszervezése, a különböző bizottságok, szakmai fórumok munkájában való aktív részvétel. Szakmai közéleti tevékenysége egyrészt a Magyar Filozófiai Társaság megalapításában és működésének elindításában, valamint folyóirat-szerkesztői tevékenységében mutatkozott meg a leglátványosabban.

Már a pataki időszak utolsó hónapjaiban megbízták Bokort egy olyan munkával, amelynek az elvállalása vélhetően súlyos érv volt a fővárosba költözés mellett, 1885 elején ugyanis ő vette át Böhm Károlytól a Magyar Philosophiai Szemle szerkesztését.

5 Mitrovics Gyula: A tiszáninneni ev. ref. egyházkerület közgyűlése (Vége), Sárospataki Lapok, IV. évf., 28. szám, 1885. július 13., 481.

6 Mészáros István: AZ EL.TE Bölcsészkar Neveléstudományi Tanszékének története 1814-1900 között, Magyar Pedagógia, LXXX. évf., 1. szám, 56.

7 Mészáros István: AZ ELTE Bölcsészkar Neveléstudományi Tanszékének története 1900-1949 között, Magyar Pedagógia, LXXX. évf., 2. szám, 190.

8 Az 1891/92-es tanévben 31 kereskedelmi iskola működött hazánkban, ezek közül 9„kereskedelmi akadémia" néven szerepelt, 20 intézmény pedig a„közép kereskedelmi iskola" nevet viselte, ez utóbbiak közé tartozott a II. és a VI. kerületi tanintézet is.

2017-4 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 131