Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 4. szám - VITA: ÖNGYILKOSSÁG - Kodácsy Tamás: Ott is jelen van!
Kodácsy Tamás katolikus ember rendszeresen megvallja bűneit egy papnak, míg a protestánsok ezeket inkább magukban tartják. A kegyelemtan különbözőségénél azt teszik fel, hogy mivel a római katolikusoknál nagyobb szerepe van a jó és rossz cselekedetnek, ezért jobban meggondolják, mit tesznek, és így kevésbé hajlanak öngyilkos tettre. Ennél valószínűleg bonyolultabb a helyzet, tekintve, hogy a protestáns teológiában is van szerepe a cselekedetnek, ami nem oka az üdvösségnek, hanem következménye. Ha valahol, akkor itt érdemes lenne tudományos szempontból is megvizsgálni a kérdést Magyarországon. Egyrészt azért, mert ugyan csökkenő tendenciával, de az EU-ban Litvánia után még mindig a második helyen vagyunk az öngyilkossági rátát illetően,25 másrészt a katolikus—protestáns különbségek társadalmi, regionális szinten is körülhatárolhatok egy ilyen vizsgálathoz, harmadrészt azért, mert ehhez egyházunkban adottak is olyan erőforrások, ahol a szociológia—pszichológia—teológia interdiszciplináris együttműködésével esélyes egy ilyen kutatás elindítása. Buda Béla történeti visszatekintéssel, Böszörményi Ede vizsgálataira is kitérve26 külön hangsúlyozza a magyar öngyilkossági helyzetben a protestantizmus szerepét, amelynek ön- gyilkosságra vonatkoztatott hatását elsősorban az individualizmusban látja.27 Figyelemre méltó, hogy Emilé Dürkheim leírását néhány évvel előzte meg a református Arany János A Hídavatás című versével (1877), amely ijesztő leírását adja egy közösségi öngyilkos jelenetnek úgy, hogy alapvetően egyéni, individuális öngyilkosságok történnek. Nem altruista öngyilkosságokról van szó, ahol a közösség követelné meg az önfeláldozást, mégis egy adott helyen, egy óra alatt tömeges öngyilkosságnak lehetünk a tanúi. Szűcs Ferenc össze is köti a balladát Emile Dürkheim kutatásával,28 de a közösségi szálon túl nem tér ki a teológiai vonatkozásokra. Meglehet, hogy egy költemény itt csak jelzés értékű lehet, mindenesetre néhány vonást érdemes még kiemelnünk, amelyek alapján sajátos hipotéziseket fogalmazunk meg az öngyilkosság protestantizmushoz való viszonyához, további átgondolásra. 1. A vers eredetileg a „Városi ballada” címet viselte, később változtatta meg a költő. A hídavatás alatt egészen más tartalmat várunk, egy ünnepet. Ezzel egy provokatív, beszédes cím alá került a vers, és az aznapi, korábbi hídavatást köti össze a szerző a magasztos meggyőződéssel, a „komoly hit”-tel, amellyel felszentelték a hidat. Paradox módon a híd eredendően embereket köt össze, nem pedig az a hely, ahol emberéletek hullanak a mélybe. Ez kifejeződése lehet annak a jelenségnek, mely szerint nagyon sokszor valamilyen szent dolog mögé rejtőzik a démoni. Szélsőséges hipotézis: A református gondolkodásban fontos szerepe van az életkérdések egyéni feltevésének és a bibliai igazságok alapján való megválaszolásának. Ezért hajlamosak is vagyunk arra, hogy teológiai tételeket, fogalmakat saját magunk értelmezzünk, így könnyen kísért az a magatartás, hogy egy kiragadott (teológiai rög)eszme alá rejtsük el 25 Eurostat, A halálokokra vonatkozó statisztika, 2014. URL: http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explai- ned/index.php/Causes_of_death_statistics/hu Utolsó letöltés: 2018.02.05. 26 Buda Béla, Az öngyilkosság, Budapest, Animula, 2001,123. 27 Uo., 210. 28 Szűcs: i. m„ 234. 92 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017-4
