Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kodácsy Tamás: A protestáns örökösítés teológia öröksége
Kodácsy Tamás a forrás megjelölésével, fejből idézte, nagy tiszteletet vívott ki magának a résztvevők körében.”16 A jegyzőkönyv szerint Kálvin öt napig nem szólt a vitához, és szándékosan a háttérben maradt. Az ötödik napon viszont lendületesen visszautasította azt a felmerülő vádat, hogy a protestánsok lebecsülték a „régi szent tanítókat”, illetve elítélik és tagadják az atyákat, mert úgy érzik, hogy ellenkeznek ügyükkel. Éppen ellenkezőleg, érvel Kálvin, „ha tényleg ez lenne a helyzet, akkor az egész világ megítélhetne minket, nem csak vakmerőségünk, hanem mértéktelen arroganciánk miatt is (que ne soyons estimez de tout le monde non seulement téméraires mais arrogáns outre mesure). [...] Sőt, gondot fordítunk arra, hogy olvassuk őket, és használjuk tanításukat, amikor a helyzet úgy kívánja.”17 18 19 Hozzátette, hogy természetesen az atyáknak nincs akkora tekintélye, mint Isten Igéjének. Végül Cypriánuszra hivatkozott, aki szerint Krisztus szava fontosabb, mint elődeink szava.1819 Ahol az egyébként tehetséges Castellio az Énekek énekének, kanonikus voltát kérdőjelezte meg, mintegy szerelmi költeménynek tartva, s ezzel kétségbe vonta az egyház kanonizációs hagyományát, értelmezését, a 45. zsoltárral való összekapcsolását. „Az az álláspont, amit Kálvin Castellióval kapcsolatban képviselt, abból az alapvető szemléletből fakadt, hogy a lelkészek között a keresztyén tanítás egysége elsődleges fontosságú.”20 Kálvin erre a kívánatos egységre és az arrogancia elkerülésére hivatkozik a Római levél kommentárjában is: „Tehát, mivel ebben az életben nem remélhetjük - ami pedig egyébként nagyon is kívánatos volna —, hogy a Szentírás minden részének értelmezésében állandó egyetértés legyen közöttünk, arra kell törekednünk, hogy se valamiféle újítási vágytól indíttatva, se mások kigúnyolásának ingerétől hajtva, se gyűlölettől ösztönözve, se dicsvágytól csiklandoztatva ne térjünk el az elődök véleményeitől, hanem csupán akkor, ha a szükség kényszerít erre és ha semmi mást nem keresünk, csak azt, hogy használjunk.”21 Az egyházatyák hagyományát természetesen nem kritikátlanul használta, voltak, akiket jobban, és voltak, akiket kevésbé preferált, témától függően, amit Johannes 16 Van 't Spijker, Willem: Kálvin élete és teológiája, Budapest, Kálvin Kiadó, 2003,46. 17 Cunitz, Edouard - Baum, Johann-Wilhelm - Reuss, Eduard Wilhelm Eugen (eds):Joannis Calvini Opera quae supersunt omnia, Brunsvigae, in Corpus Reformatorum, C.A. Schwetschke, 1863. Vol. 9 877. (A hivatkozott részt fordította: Pécsük Ottó.) 18 Uo., 879.„Mesme S. Cyprien parlant du present propos lequel nous traictons maintenant, au 2. livre des epistrés en lepistre 3, ne veult pas que nous ayons aucun esgard ä ce, que auront diet ou fáict ceux qui auront esté au paravant nous, mais que seulement nous considérions ce que a diet Christ nostre maistre lequel est devant tous." 19 Köszönöm Karasszon Istvánnak, hogy felhívta erre a mozzanatra a figyelmemet. 20 Van 't Spijker, Willem: i. m., 76. 21 Kálvin János: A Római levél magyarázata, Budapest, MRE Egyetemes Konvent, 1954, XVI. 56 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017 ..1
