Sárospataki Füzetek 21. (2017)

2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Berkesi Sándor: Kodály és a református egyházzene

Kodály és a református egyházzene porbasújtottságából felemelkedő magyar lélek legmélyéről szakadhatott ki, ahol minden egyéni eltűnik egy nagy közösség sorsának egységében. A Psalmus Hungaricus nemcsak örök művészi érték, hanem a magyar nemzet egyik legnagyobb szellemi kincse is. Mert ez rázta fel a magyar lelket aléltságából, ez tanította meg újra hinni egy jobb jövőben.” CsomaszTóth Kálmán professzortól tudjuk, hogy Kodály Árokháty Béla ösztönzésé­re kezdett foglalkozni a genfi zsoltárokkal. Az 1944-ben megjelent kétkötetes Iskolai énekgyűjteményéhen, amelyet Kerényi Györggyel közösen állított össze, és amelyben célul tűzte ki egy értékorientáltan magyar, egyszersmind európai énekanyag kije­lölését, 10 genfi zsoltárt és 12 magyar történelmi dicséretet, hungarikát ad közre. Ezzel a magyar református egyházi zene legszebb hagyományát integrálja a magyar iskola egyetemes énekrepertoárjába. Kodály mindössze hét genfi zsoltárt tartott al­kalmasnak arra, hogy többszólamú feldolgozást készítsen belőlük. A galántai boldog gyermekévekre gondolva készíti el a négy füzetből álló Bicinia Hungarica sorozatát iskolai használatra. Mennyi szeretet, egyszersmind nemzetnevelő koncepció fénylik ki a ciklushoz írt előszó mondataiból: „GALÁNTAI NÉPISKOLA, mezítlábas pajtásaim: rátok gondolva írtam ezeket. A ti hangotok cseng felém ötven év ködén át. Hajigáló, verekedő, fészekkiszedő, semmitől meg nem ijedő, talpig derék fiúk, dalos, táncos, illedelmes, jódolgú lányok: hová lettetek? Ha minket akkor effélékre (s még egyre-másra) megtanítanak: be más életet teremthettünk volna ebben a kis orszában! így azokra marad, akik most kezdik tanulni, hogy nem sokat ér, ha magunknak dalolunk, szebb, ha ketten összedalolnak. Aztán mind többen, százan, ezren, míg megszólal a nagy'Harmónia, amiben mind eggyek lehetünk. Akkor mondjuk majd csak igazán: ÖRVENDJEN AZ EGÉSZ VILÁG!” A ciklus harmadik füzetében három zsoltártételt találunk (33., 124., 126.). Az 1925- től induló, nagyon hamar kibontakozó és máig élő Éneklő Ifjúság mozgalom az egy­nemű karra írt 150. genfi zsoltárt kapja ajándékba. A második világháború tragiku­san sötét 40-es és az azt követő éveit vigasztalja, bátorítja a két a cappella vegyeskar, a 121. és az 50. zsoltár. A Budapest-Pozsonyi úti orgona szentelésére, Arany Sándor karnagy felkérésére készül az extatikus örömet közvetítő 114. zsoltár. A sorozatból méretét és mondanivalóját tekintve az ötvenediket érdemes ki­emelni mint a legtöbb tanulsággal szolgáló klasszikus értékű zsoltárszöveget és a hozzá készített nagyszerű megzenésítést. A kompozíció üzenetének súlyát, mélysé­gét születésének évszáma indokolja. 1948 és az ezt követő időszak kritikus periódu­sa volt nemcsak a magyar, de a világtörténelemnek is. A II. világháborút követően a nagy vérveszteségek után a romok eltakarítása, az országépítés időszaka követ­kezhetett. Ilyenkor nem kerülhető el az őszinte számvetés. Hogyan lehetne okulni 2017-3 Sárospataki Füzetek21.évfolyam 83

Next

/
Oldalképek
Tartalom