Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Fodorné Nagy Sarolta: Kijelentés és pedagógia - Imre Lajos igepedagógiájának néhány sarkalatos tétele
Fodorné Nagy Sarolta vagy utóbb. Közösség a nemzet számára is csak Isten által adott rendeltetése felismerésében van, és annak közös megragadásában, az annak való engedelmességben. „A keresztyén nevelés erre a belső közösségre való nevelés, amely megvalósul a családban, egyházban, társadalomban, iskolában, társadalmi osztályok között, anélkül, hogy ezek sajátosságait elrabolná, mert a legmagasabb közösség: Isten országa közössége alapján áll. ” X: A keresztyén nemzeti nevelés az abszolút célba tagolódik. A nemzeti nevelés közösségi nevelés. Biztosítja az egyén számára azt a közeget, amelyben képességeit legteljesebben kibontakoztathatja. A gyermek/ifjú mint a nevelés tárgya „A növendék létérdeke, hogy ne csak egyes életnyilvánulása, hanem egész élete részt vegyen a nevelés munkájában, s ugyanez a létérdeke a nevelésnek is. ”25 26 Hogyan vehet részt a növendék egész élete a nevelés folyamatában? Úgy, hogy a nevelés során nem csak a külső jelenségeket vesszük figyelembe, hanem a lelki tartományt is. A gyermeket nemcsak gondolkodó, érző, akaró testi-szellemi lényként vizsgáljuk, hanem úgy is, mint aki a bűn hatalma alatt van! (Akkor is, ha Locke-tól és Rousseau-tól megtanultuk ezt tagadni! Akiket viszont a legújabb kutatások kezdenek tagadni.) Imre Lajos rávilágít: „nem szabad elhanyagolni a gyermek hitének, bűntudatának, erkölcsi életének kutatását, mindig látva azt, hogy a gyermek megismerésének kulcsa ezekben rejlik. Életének és egész szellemi és testi magatartásának kulcsa az, hogyan viselkedik Istennel és az ö akaratával szemben, ez dönti el egész lényének állásfoglalását. E nélkül minden egyéb vizsgálat csak periférikus, másodrendű kérdésekkel és jelenségekkel ismertet meg bennünket.Természetes, hogy vizsgálni kell a gyermek szellemi, értelmi, testi megnyilvánulásait is, de mindig tudni kell, hogy ezek csak másodrendű kérdések, s a gyermek igazi megértése nem ezekben rejlik. A figyelem, fáradás, intelligencia, társadalmi helyzet nehézségeit az Istennek való öntudatos szolgálat, a saját bűnének megismerése s az ez ellen vívott harc el tudják enyésztetni. A gyermek nevelésének kérdése nem a felfogásának gyors vagy nehéz voltától függ, hanem attól, hogy a lassú felfogású gyermek mennyire tudja leküzdeni ezt az akadályt, és tudja pótolni komoly felelősségérzettel ezeket a hiányokat, amikor Isten szolgálatának világos tudatával lép a családjában, egyházában, nemzetében rá váró feladatokba.27 Eszerint a vallás nem kiegészítő eleme a tanításnak, hanem szervező elve. X-' A gyermek személyiségének magvát vallásos jellegében ragadhatjuk meg, minden más vizsgálat a gyermeket csak külső megnyilvánulásaiban írja le. A vallástanítás Vallástanítás azért van, hogy elmondja, kicsoda Isten, mi az ő akarata, s hogyan válaszolhatunk erre az akaratra. Mert nem az a fontos, hogy mit gondolunk mi Istenről, hanem hogy ő mit gondol rólunk. Ezt pedig a vallásórán és egyházi tanításban hallják 25 Imre Lajos: Általános neveléstudomány és neveléstan, i. m., 67. 26 Imre Lajos: i. m., 40. 27 Uo., 40. 64 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017-3
