Sárospataki Füzetek 21. (2017)

2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Fodorné Nagy Sarolta: Kijelentés és pedagógia - Imre Lajos igepedagógiájának néhány sarkalatos tétele

Kijelentés és pedagógia. Imre Lajos igepedagógiájának néhány sarkalatos tétele

gi viszonyok felől. Érdekes volt, hogy nagy tisztelettel beszéltek a királyról, Ferenc Józsefről. De volt olyan vélemény is, hogy ha a király meghal, háború lesz. Csak később, amikor 1914-ben a háború tényleg kitört, akkor jutott eszembe, hogy mit is jelentett ez: hogy ti. Nagy-Britannia és szövetségesei, különösen Oroszország már akkor készült a háborúra és a monarchia szétrobbantására. Ezek az államok mégis azt terjesztették szerte a világon, hogy a monarchia akarta a háborút. A cári Oroszország is évtizedek lassú, következetes munkájával ásta a vermet Ausztria, de különösen Magyarország számára. Sajnos én nem tudtam ezt, és sokszor tapasztaltam, hogy a Valis-féle propaganda hazugságainak több hitelt adtak, mint nekem.”19

Több, személyesen átélt példa után levonja a következtetést: „.. .így támadt minden nemzetiség ellenünk, külföldön folytatott, nagy részben alaptalan propagandájával.”20 Az ember nem magányosan lép a világba. Nem csak családba, hanem egy nemzet tagjaként is születik, amelynek múltja és jövője van. Ez az a természetes közösség, amelyben képességeit legteljesebben kibontakoztathatja. A nemzet az önmagában foglalt kisebb közösségei révén az egyetemes létrendbe tagolja be az egyént. A nemzet ajándékba kapja a földet Istentől. Azon kell keresnie Istent, és szolgálnia őt. A népnek csak ott van igazi alkalma hivatása betöltésére.21 Minden nemzetnek Isten által adott rendeltetése van. A nemzet nem külső megnyilvánulások alapján értékes, mert innen csak egy lépés a fajelmélet. A hatalom, a gazdagság, a politikai érvényesülés sem célok, csak megvalósulási lehetőségek a nemzet életében. A keresztyén nemzetnevelés feladata rámutatni ezek időlegességére múlandósága felől, és ezek túlhajszólásával szemben felmutatni Isten akaratát. A keresztyén nemzetnevelés segítsen megtalálni, mit akar Isten a nemzettel, milyen célt tűzött ki elé, milyen szolgálatot vár el tőle, hogy ennek az akaratnak való odaadásban szabaduljon meg minden egyéni önző szemlélettől és idegen érdektől. A keresztyén nemzetnevelés felszabadít, visszaad önmagunknak, meggyőz arról, hogy Istennek gondja van ránk és célja van velünk.22 Isten ránk vonatkozó akaratát csakis a teljes Szentírás helyes értelmezésének fényében találjuk meg lépésről lépésre. A nemzetnevelés a közös felelősség és hivatás talapzatán áll. Szükséges ismernie és közvetítenie azokat az értékeket, amelyek a nemzet életét meghatározzák. Ilyen a közös nyelv, a történelem, művészet, irodalom, eszmények. A nemzet ezeknek az értékeknek nem csak birtokosa, hanem továbbfejlesztője is, amivel hozzájárul a nemzet közösségi tudatának alakításához.23

Az a nemzet, amely a maga célját nem önmagában keresi: közösség.24 Ezzel szemben az a nemzet, amelyet csak a hatalombiztosítás vágya, más nemzetek gyűlölete, egyéni érvényesülések hajszolása kapcsol össze, nem tudja ezt a közösséget megtartani, sőt nem tud erre eljutni. Széthull, ellentétes erők és törekvések emésztik föl előbb

19 Imre Lajos: Önéletírás, i. m., 113.

20 Uo., 139.

21 Imre L.: Létrendek, in Vásárhelyi János -Tavaszy Sándor et al. (szerk.): Az idő határában, Tanulmánykötet, Kolozsvár, k. n., 1946, 30-39.

22 Imre Lajos: Hivatás és élet, Kolozsvár, Minerva, 1938,189.

23 Imre Lajos: Általános neveléstudomány és neveléstan, Szemle Füzetek, 15, Kolozsvár, 1994/15,65.

24 Imre Lajos: Hivatás és élet, i. m., 193.

2017-3 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 63