Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bereczki Róbert: A 16. századi magyar dallamaink tanítása a református oktatási intézményekben
Bereczki Róbert dor Urnák pengjen a% ének című ifjúsági énekeskönyve.19 Az énekről elsőként 17. századi iratokból kapunk információt, de szövege és zenei stílusa, illetve a templomi éneklésben, népszokásokban betöltött szerepe miatt középkorinak tartják. Az ének dallama szempontjából három tájegységen háromféle formáját különböztetjük meg: egy öt soros dór, egy dúr hexachord és egy fríg formát, ez utóbbit közli az ifjúsági énekeskönyv is. A Csordapássjorok kezdetű ének valószínűleg diákok ünnephirdető tétele lehetett, mely a karácsony éjszaka történetét meséli el.20 Rövidsége és a karácsonyi történet megismertetése miatt általános iskolásoknak ajánlott, de gimnáziumban is tanítható. Az ünnep közeledtével bekapcsolható az egyházi énekórák anyagába is, melyet akár istentiszteleten és/vagy hangversenyen is énekeltethetünk. Reggeli énekünk a 485. dicséret, Je\us Kristus, snýpfényes hajnal', mely a középkorban, a hajnalt hirdető éjjeliőrök dallamából eredeztethető.21 Eredeti formájában ádventi Mária ének, melyben Mária és a hajnal szimbolikája arra utal, hogy Mária Jézus Krisztus fényével tündököl. Ádventi tételünkről elsőként a 16. századból maradtak fönn írásos emlékek. Szövegének eredete nagy valószínűséggel a latin 0 aurora lucidis- sima kezdetű Mária-énekre vezethető vissza. Ennek az éneknek a változatait találjuk az Éneklő Egyház 16. 17. és 18. számánál.22 A protestáns szövegváltozat kihagyja Máriát, és a helyére Jézus Krisztus nevét illeszti be.23 Az egyházi ének kerettantervi ajánlása nem tesz utalást a 485. dicséretről, mégis tanítható alapfokon és középfokon is rövidsége, kis hangterjedelme, illetve szövegi vonatkozásai miatt, melyben Krisztus megszólításáról, róla való hitvallásról és megismerésről, a Szentháromság Isten dicséretéről adhatunk tanúbizonyságot, és ennek fontosságára hívhatjuk fel keresztyén felebarátaink figyelmét!24 Református énekeskönyvünk következő ide vonatkozó tétele a 358. dicséret, melynél a legnagyobb a valószínűsége annak, hogy hazánkban már a középkorban is énekelték. Ereszkedő, dúr dallama, mely egy latin húsvéti énekből származik, az Ascendit Christus hódié és/vagy a Surrexit Christus hódié szöveggel terjedt el. A Cantus Catholici által közölt darab az utolsó sort felvezeti az oktávra, míg a református énekkönyvek a második sor módosításával egy rövidebb variánst hagyományoztak. Fontos említést tenni az ének népzenei vonatkozásáról is, melyben folyamatos a protestáns alak továbbélése.25 Ezt a változatot Kodály Zoltán Pünkösdölő című művének elején feldolgozta, mely nagyszerű lehetőséget kínál az egyházi énekórái zenehallgatásba történő bekapcsolásába. Egy másik zenehallgatási lehetőség a Magyar Gregoriánum 2. CD 11. száma is, mely egy 15. századi többszólamú feldolgozását közli az ereszkedő dallamnak. Színes dallam és szerkezeti változatai mellett gyermekdallá alakul, mely,s Berkesi Sándor: Az Úrnak zengjen az ének, Budapest, Magyar Református EgyházakTanácskozó Zsinata, Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, 2006, 75. 20 Dobszay: A magyar népének, i. m., 74. 21 Csomasz Tóth: i. m., 232. 22 Éneklő E., i. m. 23 Dobszay: A magyar népének, i. m., 75. 24 Csomasz Tóth: i. m„ 232. 25 Dobszay: A magyar népének, i. m., 76-77. 46 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017-3
