Sárospataki Füzetek 21. (2017)

2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bereczki Róbert: A 16. századi magyar dallamaink tanítása a református oktatási intézményekben

A 16. századi magyar dallamaink tanítása a református oktatási intézményekben nek köszönhetően általános iskolában és a tantervi ajánlásra hivatkozva középiskolá­ban is tanítható. A 316. dicséret a Vom Himmel hoch da komm ich her (Mennybőljövök most hoznátok) karácsonyi ének, melyet Luther Márton egy körtáncos népszokás dallama alapján írt 1530 körül.26 Ez a tétel a XVII. század elején jelent meg hazánkban, melyet az Istennek szent angyala kezdetű versszakkal bővítettek ki. A reformátusok által közölt változat első sorában a dallam magas járású, ritmusa kiegyenlített.27 Dicséretünket taníthatjuk általános iskola felső tagozatán, illetve gimnáziumban, ügyelve arra, hogy a kiegyenlített ritmus ne szabdalja szét a sorokban lévő szavakat, és ne váljon szótago- lóssá éneklésünk. Előadásunk a szövegszerű parlandóhoz közelítsen. Ennél az ének­nél bőven nyílik lehetőségünk az órai zenehallgatásra is, hiszen számos feldolgozása született a zenetörténet során, így J. S. Bach BWV 700-as számú korálelőjátéka vagy kánon variációja, mely a BWV 769-es sorszámot viseli. Az Ez nap nékünk dicséretes nap... kezdetű 320. dicséret, csak a református éne­keskönyvben szerepel, mely a középkori huszita kanciók közül került Magyarország­ra. Egyedi fríg alapdallama mellé egy ereszkedő dúr refrén kapcsolódik.28 Tanítása középfokon ajánlatos az ének terjedelme és tartalmi mondanivalója miatt. Jézus szü­letésének történetét fogalmazza meg, melynek célja az esemény tanító jellegű átadása, illetve az ebből következő alapelvek hitvallásszerű bemutatása.29 Érdemes a tanulók­kal megfigyeltetni a dallami hasonlóságokat, esetleg egyezéseket. A reformáció korának népénekei Az ebbe a körbe tartozó énekek kapcsán fontos említést tenni a 16. századi népének­történet forrásairól. A korszakban csak a protestánsok adtak ki énekeskönyvet, bár sok esetben csak a szövegek kinyomtatásáról gondoskodtak kotta nélkül. Ez alól kivé­tel két kiadvány, a Hofgreff nyomdában kinyomtatott história gyűjtemény 1556-ból, illetve a Cronica című 1554-ből, mely Tinódi Lantos Sebestyén nevéhez köthető. Ezek túlnyomó részben históriás énekeket tartalmaznak, melyek más szöveggel bekerültek a népénekhagyományba, és megjelennek a mai énekeskönyvekben is. Huszár Gál énekeskönyvei, Л keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek 1560 és 1574-ben jelen­tek meg, melyek magyarra fordított gregorián tételeket, illetve strófikus népénekeket is tartalmaznak.30 Tinódi Lantos Sebestyén a korszak jeles történeti énekmondója,31 aki Dávid és Góliát történetének segítségével hoz példát a török elleni küzdelemre saját gyűjtemé­nyéből származó szaffikus énekében. A református énekeskönyvbe a bibliai történet tanulságait levonó versszakok kerültek be, a 161. dicséret. Ezt az éneket alap és kö­zépfokon is taníthatjuk. Megismertethetjük a diákokat Dávid és Góliát történetével, 26 CsoMASzTóth: i. m., 174. 27 Dobszay: A magyar népének, i. m., 77. 28 Uo.,81. 29 CsoMASzTóth: i. m., 176 30 Dobszay: A magyar népének, i. m., 22. 31 CsoMASzTóth: i. m., 94. 2017 -3 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom