Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bereczki Róbert: A 16. századi magyar dallamaink tanítása a református oktatási intézményekben
A 16. századi magyar dallamaink tanítása a református oktatási intézményekben helyen bekapcsolhatja a diákokat a kanció éneklésével. Ha gimnáziumban tanítjuk, kiválóan alkalmazható Gárdonyi Zoltán erre az énekre komponált háromszólamú vegyeskari műve, mely az iskolai kórus előadásában, méltó módon fogalmazhatja meg Krisztus feltámadását az intézmény húsvéti istentiszteletén.12 A tanórába bekapcsolható Johann Sebastian Bach Christ lag in Todesbanden BWV. 4-es számú kantátája, amely a Christ ist erstanden egy további változata, melynek meghallgatásával lehetőség nyílik a szerzővel és a kantáta műfajával kapcsolatos ismeretek bővítésére is. A 282. dicséretnek, melynek kezdete Nékünk születik mennyei király, van latin változata („Natus est nobis hódié”), de ehhez külföldi mintát nem ismerünk. Az elkövetkezendő századokban több változat is megjelent, de közös bennük az ének refrénje, az „Új esztendőben mi vigadjunk”. A tétel eredetileg kalendáriumi ének, mely lehet, hogy népszokásból került át a templomba. Ezt a változatot találjuk az Éneklő Egyház 48. számánál,13 mely tartalmát tekintve karácsony heti ének, versszakai pedig a naptáron mennek végig. A protestáns könyvek viszont egy mélyebb tartalmú dogmatikus szöveget kapcsoltak ehhez a dallamhoz, mely elmélkedés a karácsonyi tematika felett.14 A refrénes szerkezet indokolja, hogy a tétel alkalmazható alacsonyabb korosztályoknál. Gyülekezeti énekünk előadásakor ügyeljünk arra, hogy gyermeki, fiatalos lendülettel szólaltassuk meg örvendező tételünket.15 Az órai tanítás kapcsán fel kell hívnunk a figyelmet az ének népzenei vonatkozásaira, ami lehetőséget ad archív felvételek meghallgatására és az újévi, illetve vízkereszti néphagyományban betöltött szerepére. Egyik szép dallamváltozatát Kodály Zoltán is feldolgozta Vi\ke- resyt című művében, mely újabb zenehallgatási tétellel színesítheti foglalkozásunkat és adhat lehetőséget a 20. századi magyar kóruszene megismertetésére. Énekeskönyvünkben a 352. és 354. dicséret a Christus surrexit kezdetű húsvéti éneken alapszik, mely többféle szöveggel és dallammal népszerű tételnek számított a középkori Európában. A dallam szerkezeti képlete AA5vBA, mely az új stílusú népdal formáját vetíti elő.16 A 352. dicséretben Krisztus feltámadásának titkai kerülnek feltárásra versről versre. Énekünk refrénes szerkezetű, minden versszak hosszú refrénnel zárul. Dallamíve boltozatos, mely lehetőséget ad a gondolatok boltozatszerű tolmácsolására.17 A 354. dicséret is megtartja az AA5 indítást, illetve a harmadik sor, ereszkedő vonalát. A negyedik sor visszakanyarodik a kvintre és ehhez kapcsolódik a refrén. Mindkét ének tanítása idősebb, gimnáziumi osztályokban ajánlatos.18 A 17. századból származik a Csordapás^torok kezdetű karácsonyi ének, mely nem található meg a református énekeskönyvünkben, viszont tartalmazza Berkesi Sán12 Gárdonyi ZOL.TÄN: KórusművekI., Budapest, Református Egyházzenészek Munkaközössége, 1998,15-16. 13 Éneklő Egyház, Római Katolikus Népénektár liturgikus énekekkel és imádságokkal, Budapest, Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, 1984. 14 Dobszay: A magyar népének, i. m., 67. 15 CsoMASzTóth Kálmán: Dicsérjétek az Urat, Budapest, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1971,162. 16 Dobszay: A magyar népének, i. m., 69. 17 CsoMASzTóth: i. m., 189. 18 Dobszay: A magyar népének, i. m., 70. 2017 -3 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 45
