Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: A reformáció és a rabbinikus írásmagyarázat egy szelete
Enghy Sándor A legérdekesebb Bucer írásmagyarázati módszere abból a szempontból, hogy egyrészt valóban sok adalékot talál a rabbinikus magyarázatban a saját zsoltárértelmezéséhez történeti szempontból, amikor a zsoltárt elhelyezi egy korban, és ennek bibliai összefüggéseit is megtalálja, de ugyanakkor a rabbinikus írásmagyarázat segíti Bucert a részletek krisztológiai értelmezésében is: túl azon, hogy egy zsoltárt adott esetben Dávid vagy Salamon történeteinek részeként értelmez, megtalálja a zsoltár Krisztusra mutató jellegzetességeit is az egyház számára.17 Bucer egyenesen rávilágít azokra a rabbinikus magyarázatokra, melyekben felfedezi a zsoltár messiási magyarázatát. Rashi jó példa erre, aki a 2. zsoltárhoz kifejezetten idézi a rabbikat, akik a Messiásra vonatkoztatták a zsoltárt.18 Ibn Ezránál a 45. zsoltár is a Messiásra utal, aki Dávid vagy az ő fia, de mindenképpen az ő utóda.19 A 72. zsoltár is ugyancsak Ibn Ezránál, legyen az Dávid vagy névtelen szerző műve, Salamonra vagy a Messiásra vonatkozóan született.20 Ugyanez a zsoltár Rashi számára is a Messiásra mutat. Ennek bizonyítására idézi Rashi a nirnpa tisztázásához a rabbikat, akik a kifejezést talmudi példa alapján a messiási kor eledeleként értelmezték (mspoib:).21 Ezekben a rabbinikus magyarázatokban az a közös, hogy bennük a Messiás Izráel megígért megváltója, Dávid és Salamon királysága pedig már a Messiás uralkodásának jellemző jegyeit hordozzák mint a beteljesedő ígéretek jeli.22 Összefoglalva a rabbinikus messiási magyarázatok tanulságát elmondhatjuk, hogy a részletektől eltekintve zsoltármagyarázatában Bucer felhasználja a zsoltárok 17 Sujin Pák: i. m., 65. 18 „Our rabbis interpreted...the subject of the chapter...as a reference to the King Messiah... However, according to its basic meaning...and fora refutation of the Christians... it is correct to interpret it as a reference to David himself in consonance with what is stated in the Bible. Gruber: i. m., 177. 19 „This psalm refers to David or the messiah his son... for the messiah is called David.... The messiah who will be a descendent of David." - Ibn Ezra: Commentary On The Second Book of Psalms, i. m., 18.; Sujin Pak: i. m., 66. 20 „This psalm is a prophecy by David.. .or one of the poets... regarding Solomon or the messiah." - Ibn Ezra: Commentary On The Second Book of Psalms, i. m., 189. 21 „...the entire psalm as referring to the Messiah."- Gruber: i. m., 475. http://www.sefaria.org/ Ketubot.111 b?lang=bi ; http://www.morfix.co.il/%D7%92%D7%9C%D7%95%D7%A1 %D7%A7 %D7%90; 22 Természetesen részleteket tekintve vannak eltérések a rabbinikus magyarázatokban. Ilyen Rashi értelmezése is a Zsolt 118,10a esetében, mely szerint ott Zak 14,2-vel összhangban Góg és Mágóg harcára történik utalás, -„...refers to the wars of Gog and Magog...in which all the nations will be there in accord with what is stated in the Bible, 'For I will gather all the nations to Jerusalem for the war' (Zech. 14:2)."- Gruber: i. m., 671.; Sujin Pak: i. m., 66. A másik részletekbe menő eltérés a 45. zsoltár magyarázatát érinti Rashinál, ahol ő nem a Messiásra utal, hanem a Tóra tanítójára, a bölcsre, az Énekek 5,13-ra hivatkozva. Magyarázatában a imntf-t és a msí-ban megfogalmazódó ismétlésen keresztül szerzett vagy átadott tudást hozza kapcsolatba: amint a liliom virágzik, úgy a Tóra tudósa is tettekben gyümölcsözik. - Gruber: i. m„ 352-353.; Ez a gondolat bővül a Shabbat 30b-ben a Tórát tanulmányozó ajkak keserűségével. (■nis no кЬк чатив npn Ьк очною «5« очшнв лрл http://www.sefaria.org/Shabbat.30b?lang=bi 38 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017 - 1
