Sárospataki Füzetek 20. (2016)
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Győri István: Archeológiai adalékok Pál apostol második missziói útjához
Archeológiái adalékok Pál apostol második missziói útjához szerint ez volt a városi börtön. A bibliai leírás szerint Pált és Silást a belső börtönbe zárták, ez a bejárat lehetett a börtön pincéje, azaz a belső börtön. A romkerttől északra van a Filippi történetét bemutató múzeum értékes korakeresztyén vonatkozású anyaggal. Filippitől északra a szomszéd falu, Acőia {Lidid) nem véletlenül az első európai keresztyén, a Pál által itt megkeresztelt Lídia nevét őrzi, akit az ortodox egyház szentként tisztel. A faluban átfolyó yayyixr|g bővizű patak partján már az óegyház idején szabadtéri baptisztériont alakítottak ki és emlékkápolnát építettek. Az emlékhelyen a folyócska két partja lépcsőzetesen kőből készült ülőhelyekkel van kirakva, a két alsó lépcsőfok egy méterre van egymástól. A víz a közeli hegyekből jön, nagyon hideg, kb. fél méter mély, de erős a sodrása, így nehezen képzelhető el, hogy a keresztelésnél Pál teljesen alámerítette volna Lídiát. Egyébként is már a 2. századtól vannak arra utaló feljegyzések, hogy a keresztelésnek többféle formája létezett (Didache 7,2). Lídia baptisztériuma mellett az 1980-as években emléktemplomot, pár éve konferenciaközpontot építettek. Pál következő állomása Amfipolisz volt, ma Aucj)i:n:oLr] {Amfipoli). A város már a korai egyház idején központ volt, a városi múzeumban, az alagsorban jelentős, 1. századi ó-keresztyén gyűjtemény található. Ezek között nagyon sok az oszlop vagy tábla formájú fogadalmi kő betűhű újszövetségi idézetekkel, tehát ezek régebbiek, mint sok újszövetségi kézirat. Érdekes, hogy sok újrafaragott oszlopfőt is találunk, látható, hogy az eredetileg dúsan díszített oszlopfőket durván szögletesre faragták és az új felületre a keresztet vésték fel. Mai szemmel úgy láthatjuk, hogy műkincsrombolás folyt itt, amikor az üldözések múltával a keresztyének befolyáshoz jutottak, és a bálványimádás megakadályozására a szépen faragott, korinthusi oszlopfőket lecsupaszították és újrafaragták. A következő állomás Apollónia volt, itt Pálék csak átmentek (ApCsel 17,1), de a helyi ortodox gyülekezet ma is úgy tartja, hogy ezt a gyülekezetét is Pál alapította. A falu a 2. sz. főút mellett található, Thesszalonikitől kb. 60 km-re, keletre, a Volvi tó déli partján. A falu északi szélén található nagy sziklát a helyiek Pál apostol szószékének nevezik - ßr]u.a xou a jtoaxo/.cnj jiguAou {vima tú aposztolú pavlü) -, a szikla mellett bővizű forrás van. Elképzelhető, hogy a városban élő zsidók, Filippihez hasonlóan ide jártak ki imádkozni, mivel nem volt zsinagógaépület a városban. Innen Pál Thesszalonikába ment, a mai Thesszaloniki főutcája nem véletlenül az oSog eyvaxia. A város közepén, a főutcán áll Galerius császár diadalíve, építésekor átívelte az itt átvezető Via Egnatiat. Számunkra érdekesebb a régi piactér. A főutca északi részén, a vasútállomáshoz közelebb csatlakozik a főutcához keleti oldalról a JtXaxsia SiKOtcrtripicov. A neve szerint ma is ez a bíróság tere, ennek távolabbi, keleti végében van a régi piac, a pCtípiaiKr] ayopa, ami évszázadok alatt feltöltődött, de egy építkezésnél megtalálták, és nemrégen szépen restaurálták. Az egész mélyebben van az utcaszinttől. Érdekessége, hogy a piactér déli, keskenyebb végét egy köríves kisebb színház zárja le, látszanak a nézőtér alatt kialakított kamrák, ahova a gladiátorviadalokhoz bezárták az állatokat, de itt tartották a népgyűléseket is. Amikor a piaci népet fellázítva Pált a város vezetői előtt bevádolták, az is itt történt. Pál innen Béreaba menekült, a város Thesszalonikitől kb. 80 km-re, nyugatra található. A Via 2016-1 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 101
